deficit

A tervezett alatt a szlovák és a cseh deficit

Szlovákia a tervezett 56,037 milliárd helyett 55,997 milliárd koronás hiánnyal zárta az óévet, némileg még túl is teljesítve a Dzurinda-kormány ambiciózus takarékossági programját. Bár az időközben megváltoztatott számítási metódus miatt nehéz az adatok összevetése, úgy tűnik, hogy a tavalyi 7,0 százalékról sikerült a GDP 4,97 százalékára szorítani a költségvetési deficitet. Idén a program értelmében már csak 3,9 százalékos lehet a hiány. A pozsonyi pénzügyminisztérium közölte, hogy májusra elkészítik az adatok európai szabványoknak megfelelő elemzését. Csehországban is elmaradt a deficit a költségvetési tervezetben szereplő 111,3 milliárd koronától: csak 109,1 milliárd lett, noha novemberben a pénzügyi tárca még mintegy 132 milliárdos hiányt jósolt. Az efölötti örömöt némileg beárnyékolhatja, hogy a deficit így is több mint a kétszerese az előző évi 45,7 milliárd koronás hiánynak. A Reuters számításai szerint a tavalyi a bruttó hazai termék 4,5 százalékának felel meg, míg a teljes államháztartási deficit a GDP 6-7 százaléka körül alakul.

Eljárás a német deficit miatt

Az EU brüsszeli bizottsága Franciaországhoz hasonlóan egy év haladékot ad Berlinnek, hogy költségvetési hiányát a megengedett szintre – a GDP 3 százalékára – csökkentse. A lépéssel egyidejűleg a bizottság azt követeli, hogy az ország a 2004-es deficitet 0,8 százalékkal, azaz mintegy 6 milliárd euróval vigye lejjebb. „Az európai bizottság nem tesz különbséget az együttműködésre hajlandó vagy nem hajlandó tagállamok között. Az egyetlen ami számít, az EU-alapszerződés tiszteletben tartása” – figyelmeztetett Pedro Solbes. A bizottság pénzügyekért felelős tagja ezzel Franciaországra célzott, amely hasonló cipőben jár mint Németország, azzal a különbséggel, hogy meg se kísérelte csökkenteni költségvetési deficitjét. Berlin nagyobb hajlandóságot mutatott az együttműködésre Brüsszellel, ez azonban csupán arra szorítkozott, hogy Hans Eichel német pénzügyminiszter ismételten deklarálta: érvényesnek tekinti a stabilitási és növekedési megállapodást. Hozzáfűzte viszont, hogy mint az EU legnagyobb gazdasága nagyobb rugalmasságot vár el Brüsszeltől. Ezt azonban a bizottság visszautasítja és konkrét takarékosságra akarja rávenni a német kormányt. És itt kezdődik az erőpróba. A bizottság csak javasol, amit a tagállamoknak kell jóváhagyniuk. Berlin maga mögött tudhatja Párizst, Rómát, Lisszabont, és ez már elegendő ahhoz, hogy blokkolják a brüsszeli indítványt. A kisebb országokat (többek köz Finnországot és Ausztriát) képviselő Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter felháborodása nem ismer határt: az EU megállapodás felrúgása azt jelenti, hogy nem méri azonos mércével a tagállamokat, arról nem is beszélve, mennyire negatív az üzenete ennek a jövőre csatlakozók felé.

Francia deficit: EU-döntés elhalasztva

Az Európai Unió pénzügyminiszterei elhalasztották a döntést tegnapi brüsszeli tanácskozásukon arról, hogy szankcionálják-e Franciaországot az uniós szabályok megsértése miatt, miután a tagállamok álláspontja nagyon különbözik. Kétségtelen, hogy Franciaország megsérti a stabilitási és növekedési megállapodást, amikor a költségvetési hiánya jövőre már harmadszor haladja meg a GDP 3 százalékát. A megállapodás értelmében az Európai Bizottságnak javaslatot kell tennie - amelyet a tagállamoknak szentesíteniük kell -, hogy miként dolgozza le az ország a deficitet. A Párizshoz hasonló problémával küszködő országok - mint Németország, Olaszország és Portugália - nagyvonalúan bánnának Franciaországgal, míg a többiek, főként Hollandia és Ausztria a szabályok könyörtelen betartását követelik, mert - mondják - különben sutba lehet dobni az egész megállapodást. Brüsszelnek joga van figyelembe venni a különleges körülményeket, mint a gazdaság recesszió közeli helyzetét, és ezt meg is tette, amikor egy év haladékot adott a deficit lefaragására. Ez azonban azzal jár, hogy a párizsi kormánynak szorosan együtt kell működnie a bizottsággal, megfogadnia a gazdasági ajánlásokat, amelyek egyike szerint a strukturális deficitet (vagyis ami nem a gazdasági növekedés ciklikus megtorpanásából származik) egy százalékkal csökkenteni kell. Francis Mer francia pénzügyminiszter fanyalog, hiszen ehhez 6 milliárd euróval kellene megnyirbálni a közkiadásokat. Maga mögött tudhatja az említett, ugyancsak bajban lévő országokat, amelyek közösen megakadályozhatják a szankció minősített többséget igénylő jóváhagyását. Ez azonban - mint Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter fenyegetve mondta - intézményi válságba sodorná az Európai Uniót. Mer kapott egy legeslegutolsó haladékot saját tervének benyújtására, ezért a szavazást három héttel elhalasztották.

Euró csak később?

A hat vezető német gazdaságkutató intézet szerint az EU-hoz csatlakozó országok többségében a költségvetési fegyelem hiánya miatt valószínűtlen, hogy már 2007-ben be tudnák vezetni az eurót.