Egyre több oldalról bírálják Jerzy Hausner lengyel gazdasági csúcsminiszter gazdaságpolitikáját, amely akár a deficit növelése és az euró bevezetésének csúszása árán is a gazdaság ösztönzését helyezi a középpontba. A kormány ennek jegyében úgy döntött, hogy az idei 4,7 százalék után jövőre a GDP 5,3 százalékára duzzasztja a büdzsé hiányát és csak 2005-tel kezdődően tervez csökkenést. (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 30., 2. oldal.) Aleksander Kwasniewski államfő egyik főtanácsadója, Witold Orlowski pénteken egy rádióinterjúban kijelentette, hogy Lengyelország a veszélyzóna szélére került, és azt kockáztatja, hogy államadóssága túllépi a GDP 55 százalékában megjelölt plafont, amelynek túllépése a jogszabályok értelmében igen szigorú takarékossági intézkedések automatikus életbelépését vonja maga után. Boguslaw Grabowski, a jegybank monetáris politikai tanácsának tagja szerint az átlagember el se tudja képzelni, milyen megszorításokra kerül sor ebben az esetben.
A 2004-es terv 54,8 százalékos államadóssággal számol, ez azonban könnyen 55 százalék fölé kerülhet; ehhez a Reuters szerint elég az, ha a zloty árfolyama alacsonyabb lesz a költségvetésben szereplő szintnél. A múlt hét elején nyilvánosságra hozott gazdaságstratégiai elképzelésekre a pénzpiacok azonnal a zloty gyengülésével reagáltak. Ryszard Michalski pénzügyminiszter-helyettes azonban a lengyel banki elemzőket tette felelőssé ezért, mivel szerinte indokolatlanul pánikot keltettek. Csattanós válasz erre a részben az Európai Unió által finanszírozott, nyolc egyetemet és kutatóközpontot összefogó European Forecasting Network (EFN) tegnap nyilvánosságra került tanulmánya, amely szerint irreálisak a lengyel kormány következő évekre szóló növekedési előrejelzései. Ráadásul a tervezett deficitcsökkentés első éve 2005-re esne, amikor parlamenti választások lesznek, márpedig ilyenkor a kormányok ritkán szoktak szigorítani. A jelentés szerint Lengyelország – a célkitűzésekkel ellentétben – nem lesz képes megfelelni a maastrichti követelményeknek 2007-re.
