Az EU brüsszeli bizottsága Franciaországhoz hasonlóan egy év haladékot ad Berlinnek, hogy költségvetési hiányát a megengedett szintre – a GDP 3 százalékára – csökkentse. A lépéssel egyidejűleg a bizottság azt követeli, hogy az ország a 2004-es deficitet 0,8 százalékkal, azaz mintegy 6 milliárd euróval vigye lejjebb. „Az európai bizottság nem tesz különbséget az együttműködésre hajlandó vagy nem hajlandó tagállamok között. Az egyetlen ami számít, az EU-alapszerződés tiszteletben tartása” – figyelmeztetett Pedro Solbes. A bizottság pénzügyekért felelős tagja ezzel Franciaországra célzott, amely hasonló cipőben jár mint Németország, azzal a különbséggel, hogy meg se kísérelte csökkenteni költségvetési deficitjét. Berlin nagyobb hajlandóságot mutatott az együttműködésre Brüsszellel, ez azonban csupán arra szorítkozott, hogy Hans Eichel német pénzügyminiszter ismételten deklarálta: érvényesnek tekinti a stabilitási és növekedési megállapodást. Hozzáfűzte viszont, hogy mint az EU legnagyobb gazdasága nagyobb rugalmasságot vár el Brüsszeltől. Ezt azonban a bizottság visszautasítja és konkrét takarékosságra akarja rávenni a német kormányt.
És itt kezdődik az erőpróba. A bizottság csak javasol, amit a tagállamoknak kell jóváhagyniuk. Berlin maga mögött tudhatja Párizst, Rómát, Lisszabont, és ez már elegendő ahhoz, hogy blokkolják a brüsszeli indítványt. A kisebb országokat (többek köz Finnországot és Ausztriát) képviselő Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter felháborodása nem ismer határt: az EU megállapodás felrúgása azt jelenti, hogy nem méri azonos mércével a tagállamokat, arról nem is beszélve, mennyire negatív az üzenete ennek a jövőre csatlakozók felé.
Gordon Tamás