bővítés

Török EU-csatlakozás – feltételekkel

Az EU brüsszeli bizottsága érettnek találja Törökországot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A tagságot azonban nem garantálja és a folyamatot is legalább egy évtizedre taksálja.

Románia működő piacgazdaság

Az EU brüsszeli bizottsága mai ülésén áldását adja a jelentésre, amely a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Törökországgal. Románia és Bulgária közös csatlakozási szerződése új védzáradékot tartalmaz, amely az uniós jog megsértése esetén a tagság elhalasztását is lehetővé teszi.

Bővítési fáradtság jelei az EU-ban

Miközben az EU-tagállamok igyekeznek közvéleményükkel elfogadtatni Törökország uniós tagságát, a brüsszeli bizottság maga is elbizonytalanodott a bővítés eddigi ütemén. Különösen a tízes bővítés dinamikáját tartja túlzottnak, ami közvetve annak beismerése, hogy a „big bang” érdekében politikai döntés született. Ennek jövőbeni elkerülésére a szerdán nyilvánosságra kerülő bővítési jelentés szigorú felügyeletet helyez kilátásba, amelynek első áldozata Horvátország lehet. A kétszáz oldalas jelentés tervezetéről tegnap egyeztettek a biztosok kabinetfőnökei, akik közül a szkeptikusabbak igyekeztek fékezőleg hatni. Különösen négy biztosról (Frits Bolkestein, Franz Fischler, Jacques Barrot és Pascal Lamy) tudni, hogy gondjuk van a Günter Verheugen bővítési biztos által asztalra tett jelentéssel. Szerintük az országjelentés túl elnézően kezeli a koppenhágai feltételek közül a politikaiak teljesítését, vagyis a hatalmas fejlődés dicsérete háttérbe szorítja az amúgy szintén fölsorolt bírálatokat a jogsértésekről, börtönbeli kínzásokról, korrupcióról. Bár a jelek szerint a többség javasolja a tárgyalások megindítását, a török tagság gazdasági és politikai következményeit taglaló külön jelentéshez – amely mint nem hivatalos bizottsági dokumentum lát szerdán napvilágot – nem adják a nevüket. A „fékezőknek” tett engedmény, hogy Brüsszel a tárgyalások idején szigorúan figyelemmel kíséri a török fejleményeket, és ha letérést lát a reformútról, azonnal felfüggeszti a folyamatot. Ennek az óvatosságnak a szelleme vonatkozik a többi tagjelöltre is. Bár várhatóan jövőre aláírják a csatlakozási szerződést a fejezeteket már lezárt Bulgáriával és a decemberre elkészülő Romániával is, erősen kérdéses, mikor kezdik meg, és főként milyen tempóban folytatják majd a tárgyalásokat Horvátországgal. A Zágráb által remélt 2007-es (együttes) csatlakozás illuzórikus, reálisabb időpont 2009. A Romániáról szóló szerdai jelentés egyébként szintén lát hiányosságokat, továbbra is pellengérre állítva a korrupciót és a sajtószabadság korlátozását.

EU-bővítés számokban

Az Európai Unió küszöbönálló bővítése öt százalékkal növeli az EU GDP-jét, míg a lakosság 20 százalékkal növekszik - állapítja meg az unió statisztikai hivatalának felmérése. Számos adat a bővítés nyomán romlik, például egy százalékkal megnő a munkanélküliség, de nem változik az infláció (amely 2003-ban 2 százalék volt). Érdekesség, hogy a csatlakozó országokban a lakosság többet ad ki élelmiszerre és italra, mint a 15-öknél. A 100 lakosra jutó gépjárművek számában (2001-ben) Magyarország és Szlovákia áll az utolsó helyen (24), míg Málta (50) meghaladja az EU (49) átlagát. (Szlovénia 44, Ciprus 37 és Csehország 34 a további sorrend). Az EU viszont jelentősen elmarad az Egyesült Államoktól (75 2000-ben). A mobiltelefonok esetében kisebb a tagállamok és tagjelöltek közötti távolság, az EU 78-as átlagával szemben áll a csehek 84, a szlovénok 77, a máltaiak 70, a magyarok 68 készüléke; Lengyelországban 100 lakosra mindössze 36 jutott 2002-ben, (az USA-ban 49 2000-ben). A személyi számítógépek elterjedésében viszont megint az amerikaiak vezetnek (66), EU-átlag 34, Litvánia, Magyarország és Lengyelország egyformán 11-gyel hátul kullog, a belépők között Szlovénia vezet (30), Ciprus (27) és Málta (26) előtt.