Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság többórás heves vita után fogadta el a török csatlakozási tárgyalások kerettervét, amelynek alapján október 3-án asztalhoz ülnek Ankarával. A folyamat azonban – Olli Rehn bővítési biztos szavával – többesélyes. Azaz bár Törökország felvétele a cél, a tagság nem garantálható, elutasítás esetén gondoskodni kell arról, hogy Törökország beágyazódjon az unió struktúráiba, minél több szállal kötődjön Európához.
A tárgyalások kezdetéül szabott feltételt Ankara már részben teljesítette (június 1-jén elfogadta azt a hat jogszabályt, amely tovább erősíti a jogállamiságot), és várhatóan még a nyáron aláírja a vámunió kiterjesztését az új tagokra, aminek Ciprus szempontjából van jelentősége. Az eddigi bővítési fordulók tapasztalatait is figyelembe véve az EU joganyagát a korábbi 31 helyett 35 fejezetre osztották. Csak akkor zárnak le egy adott fejezetet, ha Ankara teljesíti a joganyag meghonosításának feltételeit, vagyis nem érik be ígéretekkel. A tárgyalásokat felfüggeszthetik, ha Ankara súlyosan megsérti az emberi jogokat vagy a demokratikus alapértékeket – ezt kezdeményezheti az Európai Bizottság vagy a tagállamoknak legalább egyharmada. Törökország felvételére legkorábban a 2013 utáni költségvetési periódusban kerülhet sor. Erről nem minden tagállam gondolkodik egyformán. Párizs a közelmúltban elfogadott egy törvényt, amely szerint a franciák népszavazáson mondanak véleményt minden olyan ország csatlakozásáról, amellyel a tárgyalásokat 2005. július 1. után kezdik el. (Ennek vált áldozatává Horvátország is, amely a korábbi forgatókönyv szerint akár már tavasszal tárgyalhatott volna.) Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter szerint az uniós alkotmány francia és a holland leszavazásának logikus következménye, hogy addig ne bővüljön az EU, amíg intézményeit nem teszik erre alkalmassá – szavai szerint ez alól kivétel Románia és Bulgária, ám igenis vonatkozik Törökországra és a többi potenciális EU tagjelölt balkáni országra. Ankara esélyeit ronthatják a szeptemberi előrehozott német választások is: Angela Merkel, a konzervatív kancellárjelölt legfeljebb kitüntetett partneri viszonyt kínálna fel Törökországnak a teljes jogú tagság helyett.
