bővítés

Kártérítés az Európai Unió bővítéséért?

Az Európai Unióhoz májusban csatlakozó országok kereskedelmi partnerei azt tervezik, hogy kompenzációt kérnek a bővítés miatt kereskedelmüket érő károkért, ugyanis a belépés után olyan vámok, adók és kvóták fogják terhelni ide irányuló exportjukat, amilyenek addig nem léteztek, vagyis kedvezőtlenebbé válnak számukra a feltételek - írta az EUpolitix.com. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt kötött nemzetközi megállapodás alapján erre a WTO valamennyi tagállama jogosult, de az unió tisztségviselői szerint várhatóan csak a nagy áruforgalmat lebonyolító országok, elsősorban az Egyesült Államok, Kína, Japán, Dél-Korea és Tajvan él majd e jogával. A változásokat tartalmazó dokumentumokat Brüsszel a múlt héten adta át a WTO-nak, és az érdekeltek egyelőre még tanulmányozzák azokat. Uniós vélemények szerint azonban a legtöbb új tagországgal belépésüket követően éppen hogy kedvezőbb feltételek mellett lehet majd kereskedni, hiszen a 15-ről 25 országra bővülő piac jobb lehetőségeket nyújt az ide exportálóknak. A kompenzáció egyébként nem pénzbeli kártérítést jelent, hanem kedvezőbb kereskedelmi feltételek nyújtását. Az igazi probléma Oroszország, amely nem tagja a WTO-nak és az EU-nak sem, de gazdasági és politikai együttműködési megállapodást kötött az unióval. A nyolc volt szocialista ország csatlakozásával Moszkva vesztheti a legtöbbet, ezért Brüsszel kemény kétoldalú tárgyalásokra számít az orosz kormánnyal. Pascal Lamy kereskedelmi biztos szóvivője közölte, hogy Oroszországgal, Ukrajnával és Kazahsztánnal már folynak a megbeszélések acélkvótájuk felemeléséről és a bizottság kész növelni a kínai acél, textil és iparcikk kvótáját is.

Nincs veszélyben az uniós tagság

Az EU brüsszeli bizottsága változtatás nélkül fogadta el az országjelentéseket az Európai Unió tagjelöltjeiről. A testület megállapította, hogy a felkészülésben lemaradások vannak, de magát a tagságot egyetlen jelölt esetében sem látják fenyegetettnek. Az európai bizottság láthatóan két szempontot vizsgált: eleget tesznek-e a jelöltek a csatlakozási tárgyalásokon vállaltaknak és megfelelnek-e azoknak a feltételeknek, amelyek elengedhetetlenek az uniós támogatásokhoz. Jó példa az élen álló Szlovénia, amelynek egyetlen komoly feladata van: a diplomák elismerése. A sereghajtó Lengyelországnak kilenc területen kell feljönnie, különben sokmilliárdos támogatástól eshet el. Magyarországnak négy súlyos lemaradása van, ezek zöme az uniós forrásokat érinti. Nem juthat hozzá a mezőgazdasági közvetlen jövedelemtámogatásokhoz, ha nem megfelelőek a kifizetőügynökségek, nem működik az integrált adminisztrációs és ellenőrzési rendszer, és eleshet a vidékfejlesztési alaptól, ha elégtelen az intézményi háttér. Az élelmiszergyártásban a közegészségügyi előírásoknak kell érvényt szerezni. A tagjelöltek ehhez hasonló átvilágításon már nem esnek át, a joganyag át nem vételéért ezentúl hasonló eljárásban részesülnek, mint a jelenlegi tagállamok. Brüsszelben is elismerik, hogy a vizsgálat szempontjai páratlanul szigorúak - a jelenlegi tagokat sohasem világították át ilyen mélyen, s bizonyára meglepetések születnének, ha azokat is ilyen alaposan megvizsgálnák.

Brüsszel figyelmezteti a tagjelölteket

Az EU brüsszeli bizottsága szerint veszélybe kerülhet a tíz új tag felzárkóztatását célzó strukturális és kohéziós alapból kapott támogatása, ha nem tesznek sürgős lépéseket közigazgatásuk működésének javítására. Az EU a következő három esztendőben összesen 22 milliárd euró támogatást nyújt, ami már 2004. január 1-jétől, tehát négy hónappal a tényleges csatlakozás előtt megpályázható. A bizottság két „nagyágyúja", a kohéziós politikáért felelős Michel Barnier és a bővítést levezénylő Günter Verheugen közösen állt tegnap a sajtó elé, és figyelmeztette a tagjelölteket: továbbra is gond van adminisztrációs kapacitásukkal.

Brüsszel figyelmezteti a tagjelölteket

Az EU brüsszeli bizottsága szerint veszélybe kerülhet a tíz új tag felzárkóztatását célzó strukturális és kohéziós alapból kapott támogatása, ha nem tesznek sürgős lépéseket közigazgatásuk működésének javítására. Az EU a következő három esztendőben összesen 22 milliárd euró támogatást nyújt, ami már 2004. január 1-jétől, tehát négy hónappal a tényleges csatlakozás előtt megpályázható. A bizottság két „nagyágyúja", a kohéziós politikáért felelős Michel Barnier és a bővítést levezénylő Günter Verheugen közösen állt tegnap a sajtó elé, és figyelmeztette a tagjelölteket: továbbra is gond van adminisztrációs kapacitásukkal. Ha nem állnak fel a bizottság által is jóváhagyott kifizetési ügynökségek, és nem honosítják meg az EU-konform könyvelési rendszereket, akkor búcsút inthetnek a támogatásoknak. Szinte mindegyik tagjelölttel szemben visszatérően bírálják a megbízható és független belső pénzügyi ellenőrzés és a tárcák közötti koordináció hiányát. Elégtelenül működik vagy egyáltalán nincs felügyelő hatóság, amely figyelemmel követné a pályáztatás, tenderkiírás minden szakaszát, s garantálná, hogy a jóváhagyott beruházások átláthatók és számonkérhetőek legyenek. Ugyancsak kezdetleges a projekt-előkészítés irányítása, és nem kap kellő hangsúlyt a társfinanszírozásra való felkészülés. Feltűnő, hogy a testület által felsorolt hiányosságok nem újak: évek óta makacsul visszatérnek a PHARE-, ISPA- vagy SAPARD-támogatások esetében elhangzott bírálatok.