Miközben az EU-tagállamok igyekeznek közvéleményükkel elfogadtatni Törökország uniós tagságát, a brüsszeli bizottság maga is elbizonytalanodott a bővítés eddigi ütemén. Különösen a tízes bővítés dinamikáját tartja túlzottnak, ami közvetve annak beismerése, hogy a „big bang” érdekében politikai döntés született. Ennek jövőbeni elkerülésére a szerdán nyilvánosságra kerülő bővítési jelentés szigorú felügyeletet helyez kilátásba, amelynek első áldozata Horvátország lehet.
A kétszáz oldalas jelentés tervezetéről tegnap egyeztettek a biztosok kabinetfőnökei, akik közül a szkeptikusabbak igyekeztek fékezőleg hatni. Különösen négy biztosról (Frits Bolkestein, Franz Fischler, Jacques Barrot és Pascal Lamy) tudni, hogy gondjuk van a Günter Verheugen bővítési biztos által asztalra tett jelentéssel. Szerintük az országjelentés túl elnézően kezeli a koppenhágai feltételek közül a politikaiak teljesítését, vagyis a hatalmas fejlődés dicsérete háttérbe szorítja az amúgy szintén fölsorolt bírálatokat a jogsértésekről, börtönbeli kínzásokról, korrupcióról.
Bár a jelek szerint a többség javasolja a tárgyalások megindítását, a török tagság gazdasági és politikai következményeit taglaló külön jelentéshez – amely mint nem hivatalos bizottsági dokumentum lát szerdán napvilágot – nem adják a nevüket.
A „fékezőknek” tett engedmény, hogy Brüsszel a tárgyalások idején szigorúan figyelemmel kíséri a török fejleményeket, és ha letérést lát a reformútról, azonnal felfüggeszti a folyamatot. Ennek az óvatosságnak a szelleme vonatkozik a többi tagjelöltre is. Bár várhatóan jövőre aláírják a csatlakozási szerződést a fejezeteket már lezárt Bulgáriával és a decemberre elkészülő Romániával is, erősen kérdéses, mikor kezdik meg, és főként milyen tempóban folytatják majd a tárgyalásokat Horvátországgal. A Zágráb által remélt 2007-es (együttes) csatlakozás illuzórikus, reálisabb időpont 2009. A Romániáról szóló szerdai jelentés egyébként szintén lát hiányosságokat, továbbra is pellengérre állítva a korrupciót és a sajtószabadság korlátozását.
