Közel 70 milliárdot profitált az Erste 2025 első feléből
A pénzintézet 187,5 milliárd forintos bevételt produkált az idei első félévben idehaza.
Közel 70 milliárdot profitált az Erste 2025 első feléből
A pénzintézet 187,5 milliárd forintos bevételt produkált az idei első félévben idehaza.
Nekik már a bankkártya sem elég jó
A magyar fiatalok egyre inkább a digitális fizetést részesítik előnyben, és biztonságban is egyre közelebb érzik ezeket a megoldásokat a készpénzhez. Bár fejben már a jövő technológiáit használják, a gyakorlatban sokan még ragaszkodnak a hagyományos fizetési módokhoz is a K&H friss felmérése szerint.
Erős féléves számok után, még nagyobb növekedést hoz a lengyel akvizíció az Ersténél
A hitelezés bővülésének köszönhetően 2,7 százalékkal nőtt a nettó kamatbevétel, miközben a nettó díj- és jutalékbevétel 8,3 százalékkal emelkedett az összes piac hozzájárulásával az Erste Csoportnál. Lengyelország legnagyobb magántulajdonban lévő bankjában szerzett többségi részesedésük révén várhatóan több mint 20 százalékkal növelik részvényenkénti eredményüket (EPS) 2026-ban. Az akvizíciónak köszönhetően a bankcsoport ügyfeleinek kétharmada már Ausztrián kívül lesz – mondta Peter Bosek, az Erste Csoport elnök-vezérigazgatója.
Tízezreket spórolhat könnyedén – próbálta már ezt a módszert?
Több mint 180 millió új tranzakció és közel 2200 milliárd forintnyi többletforgalom – ez a kártyás vásárlások mérlege 2024-ben. Egyre többen választják az elektronikus fizetést, a fintech-számláinkra is így vezetjük át a pénzünket, ezzel a tudatos felhasználók havi több tízezer forintot is spórolhatnak. Tavaly több mint 745 milliárd forintnyi számlafeltöltési tranzakció történt.
Csak egyetlen kattintás és minden oda: ők vannak a legnagyobb veszélyben
Miközben egyre többen intézik pénzügyeiket online, több százezer magyar számára a digitális világ nem lehetőség, hanem veszélyforrás. A kiberbűnözők pontosan tudják, kik azok, akik nem értik az adathalászat működését, és egy e-mail miatt elveszíthetik az összes megtakarításukat. Az OECD felmérése szerint a felnőtt lakosságnak mindössze 37 százaléka ellenőrzi, hogy a pénzügyi szolgáltató, akivel kapcsolatba kerül, valóban engedélyezett-e az országban.