BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
header

ár

10.
16.
00:00

Az üzemanyagoknál jobban drágult a lakossági energia

A kormány a jövőben nonprofit módon kívánja üzemeltetni az energiaszektort, függetlenül a tulajdonosi struktúrától. Az alapelv ebben az esetben az, hogy míg korábban a tőkearányos megtérülést garantálták az energiacégeknek az 1996-os privatizációs szerződés alapján − és így a nemzetközi energiaár-változások kockázatát teljes egészében a lakosság viselte −, most az energiaárban csak az amortizáció érvényesíthető, a profitot vissza kell forgatni a vállalkozásba (hasonlóan például az autópályák vagy a tömegközlekedés üzemeltetéséhez, ahol vagy nem jelennek meg a profitszempontok vagy állami támogatással alacsonyan tartott árakkal igyekeznek a közösségi érdeket érvényesíteni). Egy nemrégiben megjelent nemzeti fejlesztési miniszteri rendelet nulla százalékra csökkentette a gázszolgáltatásban az egyetemes szolgáltatók tőkeköltségének reál hozamtényezőjét. A mutató januártól esett a korábbi 4,5 százalékról 2,28-ra a földgázelosztó és -tároló cégeknél, nullára csökkentése a beruházási döntéseket (a megtérülést) befolyásolhatja negatívan.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
10.
11.
00:00

Megduplázódott az ingatlanhirdetések száma

Egy év alatt számos régióban megugrott az eladásra kínált ingatlanhirdetések száma. Az egyes megyék között lehetnek eltérések, de jól látható a tendencia, hogy az emberek szabadulnának ingatlanjaiktól. Budapesten és Pest megyében például nagyjából kétszer annyian adnák el lakásukat vagy házukat, mint az előző évben. A négyzetméterárak mégsem csökkennek drasztikusan − derül ki a Jófogás.hu statisztikájából, amely régiónként vizsgálta az elmúlt egy év ingatlanpiacának tendenciáit. Megyei szinten jelentősek az árkülönbségek, a legszembetűnőbb talán a Baranya megyében és a Pest megyében kínált lakások összehasonlítása. Míg Pest megyében idén szeptemberben a lakások átlagos ára négyzetméterenként 191 ezer forint körül mozgott, addig Baranyában a vásárlók egy négyzetméterre 80 ezer forinttal számolhattak. Ennél is nagyobb az eltérés a budapesti és Nógrád megyei házak esetében, az átlagárak ugyanis Budapesten 220 ezer, Nógrádban viszont mindössze 88 ezer forintot tettek ki négyzetméterenként. Szeptemberben a főváros mellett Pest, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megye volt a legdrágább, a legolcsóbbak térképén pedig Nógrád megye mellett Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megye látható.

Szerző(k):
Szepesi Anita