Tapasztalatunk szerint sajnos lényegesen kevesebb vállalati ügyfél köt dolgozóira baleset-biztosítást, mint ahányan vállalati vagyonbiztosítást kötnek − mondja Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. Balázs Zsuzsanna, a Signal lakossági vagyon- és baleset-biztosítási főosztályvezetője szerint társaságuknál a kkv-s ügyfelek kevesebb mint 10 százaléka köt munkatársaira baleset-biztosítást, ráadásul a válság nyomán számos vállalkozás kérte a baleset-biztosításaik megszüntetését. A Generalinál élő szerződéssel rendelkező céges ügyfeleknek csak 3 százaléka köt baleset-biztosítást a dolgozóira vagy dolgozói egy részére (tipikusan a vezetőkre). Schaub Erika személybiztosítási üzletágvezető szerint csekély örömre csak az adhat okot, hogy a szerződések száma kismértékben, 4 százalékkal emelkedett az idén.

Juttatás is lehet a biztosítás

A munkahelyi baleset-biztosítási igényekre a biztosítók jellemzően kétféle megoldást kínálnak − mondja Cserkuti Nándor, az Aegon vállalati vagyonbiztosítások üzletágának igazgatója. Az egyik lehetőség a kockázati típusú, úgynevezett csoportos életbiztosítás, amit a munkáltató köt meg és az alkalmazottak minősülnek biztosítottnak. Itt baleset, személyi sérülés esetére előre meghatározott térítési kategóriákat, összegeket rögzítenek, amelyeket a sérült munkavállaló részére fizet ki a biztosító. Ezen biztosítások nagy előnye, hogy a munkavállalóknak adott juttatásként, a kompenzációs csomag − esetleg cafeteria − részeként nyújtható a dolgozók számára. Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója szerint a cégek azért is választják ezt a lehetőséget, mert az erre költött összegek költségként elszámolhatóak és a munkavállalót nem terheli a befizetett díj után szja-fizetési kötelezettség, emellett a biztosító munkavállaló felé teljesített szolgáltatása (kifizetése) is szja-mentes. A betegségbiztosítások adózási szempontból hátrányos helyzetben vannak, ezért ezeket a cégek általában már nem kötik meg a munkavállalókra, pedig komoly szolgáltatásokat nyújthatnának általuk a dolgozóknak.

A másik lehetőség az, ha a cég üzemi baleseti és egyéb munkáltatói felelősségbiztosítást köt, ami előre nem megnevezett eseményekre nyújt fedezetet: a biztosított jogi személy által okozott károkat téríti meg a biztosító, azonban itt egy szűkebb, jól definiált felelősségi körről van szó. A leggyakrabban a munkáltató olyankor kerül kényes helyzetbe, amikor − jellemzően valamilyen mulasztásával − kárt okoz munkavállalójának. Ez leggyakrabban üzemi baleset során, személyi sérülés formájában következik be. Ilyenkor a leggyakrabban felmerülő igény az egészségbiztosítás megtérítési igénye, amikor a balesetet szenvedett alkalmazott orvosi ellátásával, gyógykezelésével összefüggésben felmerült költséget terhelik vissza, hiszen bizonyítható mulasztás esetén a sérült orvosi ellátásának költségeit nem az állami egészségbiztosítási rendszer, hanem a kárt okozó munkáltató kell hogy megtérítse. A másik kártípus a balesetet elszenvedett alkalmazott által benyújtott kárigény.

Cserkuti Nándor szerint érdekes helyzetet teremt, hogy a biztosítások a munkavállalónak, a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkra nyújtanak fedezetet. Sajátos ugyanakkor a Munka törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozása, amely szerint a munkáltató vétkességre való tekintet nélküli, objektív felelősséggel tartozik az üzemi balesetekért, és szigorú bizonyítási teher mellett, csak nagyon szűk mentesülési kört tesz lehetővé a munkáltató számára − hívja fel a figyelmet az Aegon igazgatója.

Az Allianznál ezzel szemben − mondja Kádár Péter életbiztosítási termékfejlesztési igazgató − a vállalati ügyfelek jelentős része rendelkezik az alkalmazottakra vonatkozó baleset- és élet-, egészségbiztosítással is. A multinacionális cégek mellett a kkv-szektor vállalatai is egyre nagyobb számban gondoskodnak ily módon is a dolgozókról. Cserkuti Nándor, az Aegon vállalati vagyonbiztosítások üzletágának igazgatója szerint az üzemi baleseti felelősségbiztosítás is beletartozik abba a csoportba, amely 2011-ben töretlen népszerűségnek örvendett, és más felelősségbiztosításokhoz hasonlóan növekvő érdeklődést és egyre magasabb eladási számokat látnak.
A biztosítók vélekedése nagyrészt megegyezik abban a kérdésben, hogy milyen eseményekre kérnek leginkább fedezetet az ügyfelek. Elsősorban a baleseti halálra, baleseti egészségkárosodásra, baleseti műtéti térítésre, baleseti kórházi ellátásra, csonttörésre, baleseti sérülésre keresnek biztosítási fedezetet a szerződők. Bóna Katalin szerint megfigyelhető, hogy az ügyfelek számára kiemelten fontos, hogy az adott biztosítás minél több biztosítási eseményt foglaljon magába. Balázs Zsuzsanna szerint egyre több vállalkozás mérte fel, hogy milyen gondot okoz a munkavállalóknak a jövedelemkiesés, ezért a baleseti eredetű táppénz kiegészítésére kötött biztosítások száma is növekszik. Kádár Péter szerint az Allianz például baleset következtében megváltozott munkaképesség miatt szükséges átképzés vagy épp gyógyászati segédeszközök költségeire is kínál kiegészítő biztosítást.