Az ENSZ turisztikai világszervezete arra számít, hogy 2024-ben rekordmennyiségű turista látogat majd külföldre, így a felkapott, a turistainváziótól már jelenleg is szenvedő népszerű városoknak, régióknak is erre kell felkészülniük.

Az Economx is beszámolt arról, hogy tavaly szeptemberben Velence vezetése jóváhagyta az 5 eurós díj bevezetését a napi látogatók számára.

Tavaly pedig hivatalos közleményben jelezték, hogy 2024. júniusától betiltják az egyszerre 25 főnél népesebb turistacsoportok látogatását, valamint a hangszórók használatát, mondván, hogy azok zavart és riadalmat kelthetnek.

A croatiaweek szerint a legutóbbi népszámlálás szerint Dubrovnik lakossága 41 000 volt, miközben évente több mint másfélmillió turista látogatott a városban, a számítások szerint minden helyi lakosra évi 36 turista jut.

Barcelona szálláshelyei 2019-ben 12 millió látogatót fogadtak, 2020-ban, a koronavírus járvány kitörésének évében azonban 77 százalékkal zuhant a turistaérkezések száma. A barcelonai lakosok szerint így újra visszafoglalhatták tereiket és a gyerekek újra az utcán játszhattak. Ugyanakkor az idegenforgalomban dolgozó barcelonai lakosok tömege az egyik napról a másikra munka nélkül maradt.

Barcelona tengerpartja 2021. augusztus 5-én
Barcelona tengerpartja 2021. augusztus 5-én
Kép: Getty Images / Europa Press / David Zorrakino

Természetesen hosszan lehetne még sorolni az érintett városokat Amszterdamtól Kiotóig, Tallintól Koppenhágáig, Szöultól Sao Paulóig, Szantorinitől Edinburghig. De Budapesten is tapasztalhattuk a buliturizmus elleni lakossági tiltakozásokat.

A CNN pár napja ugyanakkor arról számolt be, hogy az Utazási és Turisztikai Világtanács becslése szerint a turizmus 9500 milliárd dollárt termelt 2023-ban, ami a világjárvány előtti szint 95 százalékának felel meg.

Nem teljesen eszköztelenek az önkormányzatok

A tömegturizmus szabályozására léteznek megoldási módok, mégpedig az árszabályozás, az idegenforgalmi adó, a környezetvédelmi adó, a különféle díjak, belépők árainak emelése, továbbá a látogatók, a járművek létszámának, mozgásának korlátozása – mondta el az Economxnak a turisztikai szakértő.

Kiss Róbert Richárd szerint a fapados légitársaságok megjelenésével sokak számára elérhetővé vált a repülés, az utazás élménye, amelyet korábban talán nem engedhettek meg maguknak. Ez mindenképpen örvendetes, ám a helyi lakosok jogos igényeit is tolerálni kell az önkormányzatoknak, meg kell oldani, hogy a turisták sokasága miatt ne romoljon az életminőségük.

Kép: AFP / Kenzo TRIBOUILLARD

A turizmus nem egy szociális alapjog és világszerte megfigyelhető, hogy számos város önkormányzata a legkülönfélébb megoldásokkal próbálkozik, áremeléssel, a belvárosi részek külön kezelésével, extraadókkal, díjakkal. Mindez az önkormányzat bevételeit növeli, és így a helyi lakosok érdekeit is szolgálja. De Thaiföld esetében arra is volt példa, hogy egyszerűen pihentettek egyes szigeteket, tengerpartokat.

Újranőttek a korallzátonyok, visszatértek a cápák

Miként arról az Economx is beszámolt, a Phi Phi szigetén található Maya Bay partszakaszt még 2018 júniusában zárták le a thai hatóságok, természetvédelmi okokból, mert a turisták nagy száma miatt súlyosan károsodott az élővilága. 2022 januárjában nyitották újra, ám az öböl reggel 7-től este 6-ig fogadja a látogatókat és egy időben maximum 375 ember tartózkodhat a partszakaszon. Limitálták a napi látogatószámot is, maximum 4125 fő látogathatja meg egy nap a Maya Bayt.

Tanulságos népszavazás Zamárdiban

Kiss Róbert Richárd kitért arra is, hogy Balaton Sound és a Zamárdiban tartott népszavazás kapcsán nagyon tanulságosak a számok.

Az ügyben, a Zamárdiban tartott közmeghallgatásra elment 300-400 ember, és másnap újságcikkek sokasága jelent meg, hogy dühösek a helyi lakosok. Ám a 2021-ben tartott népszavazáson a szavazók nyolcvan százaléka a rendezvény mellett voksolt.

Annak idején az Economx is hírül adta, hogy a 2800 szavazásra jogosultnak több mint fele adta le voksát, és mintegy 80 százalékuk a Balaton Sound vissza hozatalát szeretné. A szavazás eredményében az is szerepet játszhatott, hogy a szervezők a korábbinál jóval magasabb, háromszoros összeget hajlandók fizetni Zamárdi városának. Ez a korábbi évi 55 millió forintos bérleti díj helyett 150 milliót, a 30 milliós strandrekultivációs összeg helyett pedig 90 millió forintot jelent.

A szakértő végezetül hangsúlyozta: az önkormányzatok korántsem eszköztelenek, van jogkörük és lehetőségük a turisták számának korlátozására és egyúttal a bevételeik növelésére is.