Hunyadi Mátyás, vagyis Mátyás király a magyar történelem egyik legnagyobb hatású uralkodója volt. Nevéhez katonai sikerek, gazdasági reformok és a reneszánsz, humanista udvartartás megteremtése kötődik, alakja pedig „igazságos Mátyásként” a népi hagyományban is különleges helyet foglal el.

Bár életében bőségesen kijutott számára az elismerés, halála körülményei és földi maradványainak sorsa máig tisztázatlan.

A király mindössze 47 évesen hunyt el, temetkezési helye azonban az évszázadok során elveszett. Most azonban új kutatási eredmények vetik fel annak lehetőségét, hogy közelebb kerülhetünk Mátyás király csontjainak azonosításához.

A kutatás egyik kulcsszereplője Gábor Emese portréfestő és arcrekonstrukciós szakember, aki anatómiai és antropológiai tudását igazságügyi boncolásokon és múzeumi kutatások során szerezte. A Magyarságkutató Intézet munkatársaként a Nemzeti Pantheon program keretében történelmi uralkodók koponyáival dolgozik.

A székesfehérvári osszáriumból származó három férfikoponya közül az egyik különösen figyelemre méltónak bizonyult. Az erről készült arcrekonstrukció feltűnő egyezéseket mutat a genetikailag már azonosított Corvin János koponyájával.

A szakértők szerint az orr formája, az állkapocs karaktere, a fogazat dőlésszöge és az aszimmetriák olyan mértékben fedik egymást, amelyet szakmai körökben ritkán lehet puszta véletlennek tekinteni. Mindez erős rokonsági kapcsolatot valószínűsít.

További figyelemre méltó körülmény, hogy a vizsgált koponya királyi rangra utaló jegyeket hordoz, és az életkor-becslés egybeesik Mátyás király halálának időpontjával. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a morfológiai és antropológiai egyezések önmagukban még nem jelentenek teljes bizonyosságot.

A végső választ csak a genetikai vizsgálat adhatja meg.

Amennyiben a DNS-elemzés igazolja a feltételezést, az nemcsak tudományos szenzációnak számítana, hanem a magyar történelem egyik legnagyobb rejtélyének megoldását is jelentené - írja a Promotions.