Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még hat napig tart a társadalmi egyeztetés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) felállításáról, és Magyar Péter miniszterelnök elmondása szerint már az első órákban is ezres számban érkeztek javaslatok a választópolgárok részéről.
De vajon mi a helyzet a kormánypárttal?
Ez azért is hangsúlyos, mert a kormányfő ígéretet tett arra, hogy a legszigorúbb javaslatokat fogja a végső változatba beépíteni.
Érdeklődésünkre a Tisza-frakció sajtóosztálya megerősítette, hogy a társadalmi egyeztetés lényege, hogy bárki elmondhatja a véleményét a javaslattal kapcsolatban.
Azok beérkezése után a kész törvényjavaslattal kapcsolatban a Tisza-frakciónak is meglesz a lehetősége az esetleges észrevételeik érvényesítésére
- tették hozzá.
Az NVVH-ról szóló társadalmi egyeztetés mérlegelése és lezáró összefoglalója július 5-én válik ismertté. A kormánypárti frakció tehát ezután teheti még szigorúbbá a javaslatcsomagot.
Amúgy nemcsak az elszámoltatás kapcsán merülhetnek fel beavatkozási pontok. A hivatal adaptációja is érdekes.
Például: mi lesz az ügyészséggel az MVVH elindulása után?
A törvényjavaslat alapján az ügyészek nem pályázati vagy egyszerű munkavállalói belépéssel, hanem beosztással kapcsolódhatnak a Hivatalhoz. A szöveg több helyen „Hivatalba beosztott ügyészről” beszél. A nyomozati, a vádemelésért felelős és a fellebbviteli elnökhelyettesi posztot kifejezetten ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész tölthetné be, ezekre a vezetőkre a Hivatalba beosztott ügyészre vonatkozó szabályokat kellene alkalmazni.
A gyakorlati büntetőeljárási munkát szintén csak ilyen személy végezhetné: a javaslat szerint a Hivatal képviseletében, a büntetőeljárási törvény szerinti hatáskörben kizárólag a Hivatalba beosztott ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész járhatna el. A Hivatalt bírósági eljárásban kamarai jogtanácsos vagy Hivatalba beosztott ügyész képviselhetné.
Arra a kérdésre, hogy ezek az ügyészek addig dolgozhatnak-e az állami ügyészségi szervezetben, a javaslatból az következik: a Hivatalba beosztott ügyész a Hivatalnál látna el feladatot, vagyis az érintett időszakban a kapacitása a Hivatal büntetőeljárási tevékenységéhez kötődne. A szöveg ugyanakkor a rendelkezésre álló részek alapján nem mondja ki külön, hogy az ügyészségi szolgálati viszonya megszűnne; éppen ellenkezőleg, abból indul ki, hogy az érintett továbbra is ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész.
Tehát jelen állás szerint elvileg csökkentheti az ügyészség napi operatív kapacitását, amennyiben a Hivatalba beosztott ügyészeket az ügyészségi szervezet állományából választják ki, és a beosztás ideje alatt ténylegesen a Hivatal ügyein dolgoznak.
Jogilag viszont nem az ügyészi jogállás megszűnéséről, inkább ügyészi kapacitás átcsoportosításáról van szó. A pontos hatás attól függene, hány ügyészt osztanak be a Hivatalhoz, milyen időtartamra, és a Legfőbb Ügyészség miként pótolja az érintett munkaerőt.
A törvényjavaslat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt a közvagyon védelmére és a jogellenesen felhasznált közvagyon feltárására hozná létre. A szöveg már az értelmező rendelkezések között széles közvagyon-fogalmat használ: ide tartoznának az állami és önkormányzati vagyonelemek, az onnan kikerült vagyon, a korábban fennálló részesedések és vagyoni értékű jogosultságok, valamint a Magyar Nemzeti Bankhoz és annak érdekeltségeihez kapcsolódó vagyonelemek is.
A javaslat alapelvei szerint a Hivatalnak a törvényesség, a függetlenség, az objektivitás, a pártatlanság, az alapvető jogok tiszteletben tartása, a szükségesség és az arányosság követelményei szerint kellene eljárnia. A szerv központi költségvetési szervként működne, önálló költségvetési fejezettel, a költségvetését pedig a Kormány változtatás nélkül terjesztené az Országgyűlés elé. A javaslat ezzel intézményi és pénzügyi önállóságot is adna a hivatalnak.
A Hivatal élén az elnök állna, munkáját négy elnökhelyettes segítené: a közpénzügyi, a nyomozati, a vádemelésért felelős, valamint a fellebbviteli elnökhelyettes. Az elnök felelne a Hivatal törvényes, független, szakszerű és hatékony működéséért, meghatározná a szervezet belső működési rendjét, valamint stratégiai és tervezési feladatokat látna el a közvagyon visszaszerzésével és védelmével kapcsolatban.
Az elnök és az elnökhelyettesek megválasztására szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapítana meg a javaslat. Nem választható meg az, aki a jelölést megelőző hat évben parlamenti, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő, kormánytag, politikai vezető, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszteri biztos volt, párttisztséget viselt, vagy olyan érdekeltséggel rendelkezett, amely veszélyeztetheti a Hivatal független működésébe vetett közbizalmat. A vezetők nem lennének újraválaszthatók, vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, és mentelmi jog illetné meg őket.
A Hivatal feladata a közvagyon felhasználásával összefüggő kockázatok feltárása, elemzése és értékelése lenne. A vizsgálati kör kiterjedne közbeszerzésekre, támogatásokra, koncessziókra, állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra, közfeladat-finanszírozásra, uniós forrásokra, szerződéses láncokra, pénzmozgásokra és tényleges tulajdonosi kapcsolatokra. A tervezet alapján a Hivatal más szerv eljárását is kezdeményezhetné, közérdekű keresetet indíthatna, és büntetőeljárási jogköröket is gyakorolhatna.
A javaslat külön szabályozza a közvagyonvédelmi kockázatértékelést és a közvagyonvédelmi vizsgálatot. A kockázatértékelés önmagában nem minősülne hatósági eljárásnak, nem állapíthatna meg jogsértést, felelősséget vagy fizetési kötelezettséget, eredménye alapján viszont vizsgálat indulhatna. A közvagyonvédelmi vizsgálatban a Hivatal iratokat, adatokat és nyilvántartási információkat kérhetne, helyszíni vizsgálatot tarthatna, elektronikus adatokat menthetne, más szerveket kereshetne meg, valamint szakértőt is igénybe vehetne.
