Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyar Péter miniszterelnök a legfontosabb felszólalása, és az azt követő vihar után sajtótájékoztatót is tartott.
A miniszterelnök megerősítette, elindul a tisztitótűz program, amely módosítja az Alaptörvényt, leváltja Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszezési Hivatalt.
Elmondta, hogy ötnapig lehet véleményezni a dokumentumot a kormány oldalán, és már majdnem ezer vélemény érkezett. Magyar Péter szerint a többség köszöni, hogy nem milliárdokba kerülő konzultációt tartanak.
Ismét felhozta az olasz maffiával kapcsolatos párhuzamát, és elmondta, óriási feladat előtt állnak.
Szerinte mindenkire szükség lesz, minden magyar ember politikai támogatására számít - tette hozzá. Szükségesnek tartja a magyar Cosa Nostra, orbáni politikai és gazdasági maffia felszámolására: szerinte a GDP 7-8 százalék eltűnt emiatt.
Magyar Péter a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról elárulta, az Országgyűlés hozza létre, az Országgyűlésnek tartozik beszámolóval, pályázatot írnak ki az elnökre és a négy elnökhelyettesre.
Nem lesz óriási szervezet. A meglévő ügyészséget, rendőrséget, NAV-ot, rendvédelmi állományt tudja segítségül hívni. Részben be lesznek rendelve a hivatalba a legjobb ügyészek, NAV-osok. Utasítási joga lesz a rendőrség, ügyészség felé
– árulta el Magyar Péter, hozzátéve: külföldi mintákat és meglévő joganyagokat is felhasználtak.
A kormányfő biztos abban, hogy legalább 80 százalékos támogatottsága lesz a hivatalnak, mert a magyar emberek ezt kérik tőlük. Büntetőeljárásokat és közérdekű kereseteket is indíthat majd a hivatal, de először kockázatelemzéseket indít.
Magyar Péter szerint az egésznek az az esszenciája, hogy teljesen más megközelítést alkalmazzon, mint ami most van, és horizontálisan lásson mindent a hivatal.
„Nagyon nagy reményeket fűzünk ehhez a szervezethez” - húzta alá Magyar Péter, megjegyezve, hogy egész nyáron folyamatban lesz a jogalkotási munka. A kormányfő úgy vélekedett, „vérlázító” módon reagált az ellenzék, de mindenki egyenlő bánásmódban részesül majd, a tiszások is.
A hivatal elnökét hat évre választják, és nem újraválasztható – jelentette be a miniszterelnök.
Felhívta a hatóságokat, hogy tegyék a dolgukat, ne várják meg a vagyonvisszaszerzési hivatal felállását.
Leszögezte, Európa legerősebb maffiaellenes csomagját nyújtották be.
Elmondta azt is, hogy a társadalmi egyeztetés után már jövő héten az Országgyűlés elé terjesztik az Alaptörvény módosítását. Szerinte, ha Sulyok Tamás nem írja alá a módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és jogszabályokkal, „akkor okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás”.
Magyar Péter reményei szerint nagyjából egy hónap múlva lép életbe a törvény, és július 20-a körül Sulyok Tamás nem lesz már Magyarország köztársasági elnöke.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy körülbelül 10 milliárd forintos költségvetése lesz a Vagyonvisszaszerzési Hivatal, a vezetői mentelmi joggal bírnak, és miniszteri fizetésük lesz. Ebből 6 milliárd forint az egyikori Szuverenitásvédelmi hatóságtól érkezik majd.
Megerősítette, hogy a jogszabály még változni fog.
Elmondta azt is, hogy nincs jelöltjük egyelőre az új államfő személyére, de egyelőre a régit akarják elmozdítani.
Megerősítette, hogy az augusztus 20-ai nemzeti ünnepre új államfő lesz, jövő nyárra pedig új alaptörvény is lesz.
A miniszterelnök a leendő új államfőről elárulta, „nem bábot szeretnénk találni, ráadásul átmeneti időszakra.” A kormányfő szerint „sok olyan közhivatal van, ami olyan, mint egy pohár. Annyi, amennyit beletöltesz.”
Magyar Péter úgy látja, közvetlen elnökválasztásnak elsősorban akkor van értelme, ha valamilyen szinten bővítik a hatásköreit. Ha nem bővítik, de közvetlenül választják, akkor is sokkal nagyobb lenne a legitimációja.
Lesz lehetősége mindenkinek, szakmának, civileknek, érdekelteknek erről beszélni. Ha belegondolunk, még soha nem beszéltünk erről
– mutatott rá a miniszterelnök, feltéve a kérdést, mi értelme van például annak, hogy a köztársasági elnök visszaküld egy jogszabályt az Országgyűlésnek, amit utána újra ugyanúgy megszavazhatnak.
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítását társadalmi párbeszédre küldte a Tisza-kormány. Mint írták, a tervezetről 2026. június 27. szombatig várják a magyar emberek véleményét. Fontos számunkra, hogy a Magyarország jövőjét meghatározó alkotmányos kérdésekben minél több állampolgár elmondhassa álláspontját - fogalmaztak a kormányzati oldalon.
A dokumentumban az Országgyűlés megállapítja, hogy a demokratikus jogállamiság helyreállítása érdekében olyan alkotmányos szabályozás megalkotása szükséges, amely megteremti az állam jogszerű és zavartalan működésének kereteit, valamint elősegíti az alkotmányos intézményrendszer felülvizsgálatát és megújítását.
A csomag legszemélyesebb következményekkel járó pontja a köztársasági elnököt érinti, és 9 pontba rendezték a tervezet legfontosabb intézkedéseit:
- Időkorlát az országgyűlési képviselőknek: egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be ezt a tisztséget. Ez erősíti a demokratikus megújulást, és korlátozza a hatalom bebetonozódását.
- A köztársasági elnök megbízatásának rendezése: a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana. A cél az államfői intézménybe vetett bizalom és az alkotmányos működés helyreállítása.
- Függetlenebb Alkotmánybíróság: a módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Ez segítené, hogy az Alkotmánybíróság kiegyensúlyozottabb és függetlenebb testületként működjön. Az Alkotmánybíróság tagjai ezentúl saját tagjaik közül választhatnának elnököt.
- Erősebb bírói önigazgatás: a bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez erősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozása: egy új intézmény segítené a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését.
- Kevesebb sarkalatos törvény: csökkenne azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell. Így a mindenkori demokratikus többség valóban kormányozni tudna, miközben az alapvető alkotmányos garanciák megmaradnak.
- Az Alkotmánybíróság teljesebb hatásköre: megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét. Ez erősíti az alkotmányos kontrollt.
- A közpénz védelmének erősítése: a módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető.
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata: a cél, hogy ezek a szervek ne kerülhessenek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől.
Mint az ismert, Magyar Péter Országgyűlésben napirend előtti felszólalását, melyet Tisztítótűz névre keresztelt, a miniszterelnök azzal nyitotta, 34 éve Olaszországot két merénylet rázta meg, Giovanni Falco bírót és Paolo Borsellino ügyészt gyilkolták meg.
Orbán Viktort maffiafőnöknek nevezte, majd Polt Péter kinevezését is szóba hozta, de szerinte ő is csak pár hétig marad az Ab-elnöki székében. Magyar szerint amíg ezek az őrhelyek, mint a Kúria is, „fogságban vannak”, addig az ország is.
Az Alaptörvény 17. módosítását és a Vagyon-visszaszerzési Hivatal jogszabálycsomagját is ezért nyújtják most be. Szerinte „ez még csak a kezdet”.
Kezdeményezik az államfő megbízatásának megszüntetését, „Sulyok Tamás megbízatása a hatályba lépés napján megszűnik, pont”, húzta alá.
