Már 1,5 év telt el azóta, hogy a Belügyminisztérium átvette az egészségügy napi szintű irányítását. És jelentős problémákkal szembesültek akkor, mondta Takács Péter, a tárca egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján. Többek között széttöredezett volt az ellátórendszer, fej nehéz kórház központú volt a betegellátás, nem érvényesültek az üzemgazdasági alapelvek, és az ellátásszervezői- és döntéshozói funkciók nem a megfelelő szinteken jelennek meg – sorolta az államtitkár.

Most a köz- és magánellátás viszonyának rendezése zajlik az egészségügyben. De a továbblépési lehetőségek között említette, hogy kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatásokat vonják be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba.

Kapcsolódó

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), mint biztosító a jövőben majd el tudja dönteni azt, hogy melyik magántulajdonú szolgáltatót engedi be a közellátásba és melyiket nem. Most a szétválasztás fázisában vannak, de ha ezt véghez viszik,  akkor nagyon sok más kérdést is ki lehet nyitni – fogalmazott a szakállamtitkár.

A döntés után, szektorsemleges finanszírozás és a bértámogatás beépítése is lehetséges a rendszerbe. Valamint a NEAK biztosítói szerepének a helyreállítása, valamint a térítéses szolgáltatások körének tisztázása.

Jöhet ismét a szabad szülészorvos választás

Az államtitkár szerint fontos, hogy a szülészetek esetében, hogy ismét legyen szabad orvosválasztás egy rendelkezési állási díj bevezetésével. Erről egyébként már korábban is beszélt az államtitkár, hogy dolgoznak azon, hogy a szülészeti osztályokon változás legyen, és a nők ismét annál az orvosnál szülhessenek, akinél szeretnének, de a javaslataik még kidolgozás alatt vannak, pontos dátuma még nincs, hogy ez mikor valósulhat meg. Példaként említette, hogy legyen egy háromoldalú szerződés, a kórház, a kismama és a szülészorvos között, legyen egy transzparens rendelkezésre állási díja a szülészorvosnak, hogy mennyiért vállalja a szülést.

Centralizáció vs. decentralizáció

Az egészségügyi centralizációval kapcsolatban elmondta: az alapellátás egysége a járás, és ide kell optimalizálni a rendelkezésre álló humánerőforrást. A szakellátásban pedig pont egy decentralizáció zajlik: a korábbi budapesti vízfejből vármegyei szintre emelték az ellátást. Az az elvárás, hogy a vármegyékben lévő intézmények nőjenek fel a feladathoz. A négyéves ciklusra célként tűzték ki az egészségben eltöltött életévek számának az emelését és az alapellátásban az otthonhoz közeli ellátások megerősítését.

Felidézte, hogy probléma az alapellátásban, hogy korábban 10,5 millió emberre alakították ki az betegellátást, ma pedig 9,5 millióan vagyunk. A demográfiai változás mellett elindult az országon belül is egy vándorlás, sokat költöztek vidékről a városokban, főleg a Budapest környéki agglomerációba.

A jövőben az ellátásszervezéssel foglalkozó Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) praxiskezelőként fellépve racionalizálja az alapellátásban a körzeteket. Ez az államtitkár szerint a gyakorlatban az jelenti, hogy a betöltetlen háziorvosi praxisok, az 1200 fő alatti körzetek, beolvadnak egy másikba.

Lassan, de 2028. január 1-jéig a gazdaságtalan 300-400 fős betöltött, de racionálisan fenn nem tartható praxisokat is kivezetik.

Öt év múlva nem lehet olyan körzet a gyermek alapellátásban, ahol a 600 főt, a felnőtt alapellátás esetében pedig az 1200 főt nem éri el a betegszám.

Négyest kapott az új ügyeleti rendszer

Felidézte, hogy az alapellátási ügyeleti rendszer keretében korábban 450 körzetre volt felosztva az ország, a fejpénz sehol nem volt elég. Mára már az ügyeleti rendszer átalakításával már 17 vármegye csatlakozott az alapellátási ügyeleti rendszerhez. A főváros csatlakozásával kapcsolatban az időpont még kérdéses, de jövőre erre is sort kerítenek. A főváros és Pest megye ellátása egységben lesz értelmezhető.

Az államtitkár szerint az új rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A sürgősségi osztályok forgalma csökkent, az indokolatlan mentővonulások száma 15-20 százalékkal kevesebb.  Azok, akik igénybe vették az ügyeleti ellátást, egy ötös skálán 4,24 re értékelték. Szakellátással kapcsolatban elmondta: tavasszal és nyáron egyeztetett az érintettekkel, hogy hogy néz ki egy fekvőbeteg-ellátási struktúra és hogy kellene kinéznie egyébként. Az próbáltuk meg elmagyarázni, hogy az elmúlt 30 évben sokat fejlődött az orvostudomány. Nem baj ha ma már nem 50 ágyas egy sebészeti osztály, nem baj ha az ágyszám kevesebb, az esetek nagy része átkerült egynapos sebészetre. A fennmaradó ágyakat pedig a tartós ápolásra szoruló betegek részére átcsoportosították. Racionalizálták az ágyszámokat, és kiemelte hogy, nem zárnak be kórházat, azok járási egészségközpontokká alakulnak.

Jön a 20 százalék béremelés

Az orvosi béremelés után jön az ápolói bérfelzárkóztatás. Az orvosok fizetését megnégyszerezték, az orvosi átlagkereset háromszorosan haladja meg a nemzetgazdasági átlagot – idézte fel. Márciusban jön a szakdolgozói béremelése, az orvosi alapbérek és a szakdolgozói bérek aránya egymáshoz képest 37 százalékra lesznek beállítva. Az szakdolgozóknál a tíz bérkategória helyett öt lesz. Idén a szakdolgozói béremelésre 41,5 milliárdot biztosítottak. Jövőre a szakdolgozói alapbérek átlagosan 20 százalékkal fognak emelkedni – említette Takács Péter. 

Úgy véli, nem lehet úgy behúzni a fiatalokat a szakdolgozói pályára, hogy katasztrofálisan alacsony az ápolók fizetése. A munkaterhelés és a végzettség fog dominálni a bértáblában. Szerinte most a munkavállalóknak kedvező piac van az egészségügyben. 

Kezdjen el a NEAK biztosítói fejjel gondolkodni

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) pedig azt várják el, hogy kezdjen el újra biztosító fejjel gondolkodni és ehhez minden támogatást megkapnak. Az előző pár évben megszokásból történő finanszírozás zajlott. Takács Péter arra biztatja a NEAK-ot, hogy 8-10 kórházban alakítsanak ki esetszintű költséggyűjtést, ami egyrészt a felhasznált gyógyszerek és eszközök nyomon követésére alkalmas.

Kitért arra is, hogy a Covid19 óta 20-30 százalékkal csökken a kórházak forgalma, a betegek nem szívesen fekszenek be az intézményekbe. Ezért a következő években a fekvőbeteg-ellátásból fognak a járóbeteg-ellátásba és a laborkasszába forrásokat átterelni.

Nagy kérdés az egészségügyben az amortizáció is.

Szembe kell nézni azzal, hogy van egy 100 milliárd forintos amortizáció, amire csupán 7 milliárd forint vis major keret áll csak rendelkezésre.

Az anomália megoldásában a Pénzügyminisztérium segítségét kérik – mondta Takács Péter az egészségügyi konferencián.