Elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt kedden az Országgyűlés, létrejöhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A kormánypárti képviselők által benyújtott jogszabályt 140 igen, 50 nem szavazattal hagyták jóvá a képviselők.
A törvény preambuluma szerint Magyarország szuverenitását
egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető
befolyásszerzési kísérletek történnek, amelyek során külföldi szervezetek és
személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni az országban, szemben a
magyar érdekekkel és szabályokkal. Példaként a 2022-es országgyűlési választási
kampányban az egységes baloldalhoz érkezett több millió amerikai dollárt
említik.
A törvény bevezetése szerint sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a
politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek
függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy
személlyel.
A demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és a beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is
– áll a jogszabályban.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását az alaptörvény szintén kedden elfogadott módosítása teszi lehetővé.
Az új hivatal az alkotmányos önazonosság védelme érdekében
elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm
államigazgatási szerv, önálló költségvetési fejezettel. A hivatal elnökére a
miniszterelnök tesz javaslatot – először január 1-jéig –, az elnököt a
köztársasági elnök nevezi ki, aminek első alkalommal 2024. február 1-jéig kell
megtörténnie; az elnök megbízatása hat évre szól, az országgyűlési
képviselőkhöz hasonlóan mentelmi jog illeti meg. Az elnök havi illetménye a
jegybankelnöki fizetés 80 százalékának megfelelő összeg.
Mi lesz a dolga?
A hivatal elemzi a vizsgálat alá vont szervezetektől, az
állami és önkormányzati szervektől, továbbá más, az adott ügyben érintett
szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok értékelésével
a nemzeti szuverenitás érvényesülését; javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat
fogalmaz meg a Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre,
jogszabályalkotásra is javaslatot tehet; kutatási tevékenységet végez és
finanszíroz.
Évente nemzeti szuverenitásjelentést készít június 30-ig, ez
egyebek mellett tartalmazza a szuverenitáskockázat-értékelést, amely azonosítja
a nemzeti szuverenitás esetén a kezelendő kockázatokat és problémákat. A
jelentés ajánlásokat is megfogalmaz egyes szerveknek, illetve értékeli, hogy
ezek a szervek hogyan vették figyelembe a korábbi jelentéseket és ajánlásokat.
A jelentésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
- A hivatal feltárja és vizsgálja a más állam, valamint
külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett
érdekképviseleti tevékenységeket, az információk manipulálására irányuló és
dezinformációs tevékenységeket, a demokratikus vita, valamint az állami és
társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket. - Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek
külföldről származó támogatása befolyásolhatja a választások kimenetelét. - A hivatal egyedi ügyeket vizsgál és az általa lefolytatott
eseti vizsgálatok eredményét közzéteszi a honlapján.
Vizsgálatai során bármely, az adott ügyben érintett állami
vagy önkormányzati szervtől, szervezettől vagy személytől tájékoztatást,
adatszolgáltatást kérhet. A Nemzeti Információs Központ a feladatellátást
segítő hírigény esetén a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak tájékoztatást ad.
Kiegészült a büntető törvénykönyv is.
A választói akarat
tiltott befolyásolásának számít és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő, ha a jelölőszervezet tagja, felelős személye vagy vezető
tisztségviselője, valamint a jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy a
tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni
előnyt használ fel.
A jogszabály azt is rögzítette, hogy az önkormányzati
választáson jelölőszervezetként induló szervezetek, így az egyesületek sem
fogadhatnak el külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen
adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az önkormányzati választáson.
Külföldi támogatásból az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán induló jelöltek sem befolyásolhatják a választói akaratot.
Ha választáson induló egyesület megsérti ezt a szabályt, a
bíróság az Állami Számvevőszék javaslatára megszünteti közhasznú jogállását, az
adóhatóság pedig törli a személyi jövedelemadó egy százalékára jogosult
szervezetek nyilvántartásából.
