Az Országgyűlés 134 igen szavazattal megválasztotta Sulyok Tamást Magyarország következő köztársasági elnökének. 147 képviselő vette fel a szavazólapot, 146-an adták le a szavazatukat, a 134 igen mellett 5 nem és 7 érvénytelen szavazat volt.

A parlament korábban ugyanezen a napon Novák Katalin február 11-i keltezéssel benyújtott lemondó nyilatkozatát 196 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el. 

Az új köztársasági elnök március 5-i hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Ebben az időszakban az Országgyűlés döntése alapján Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.

Sulyok Tamás 1980-ban szerezte meg jogi diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte, majd jogtanácsosként tevékenykedett 1991-ig. 1998 és 2002 között a szegedi önkormányzat jogi képviseletét látta el, majd alkotmánybíróvá választásáig ügyvédként dolgozott. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzulként is szolgált. 2014 szeptemberében lett az Alkotmánybíróság tagja, fél évre rá a testület elnökhelyettese. Az Országgyűlés 2016 novemberében az Alkotmánybíróság elnökévé választotta. 

Az új köztársasági elnök megválasztására azután volt szükség, hogy Novák Katalin február 10-én bejelentette lemondását, miután hatalmas felháborodást váltott ki azzal, hogy kegyelmet adott a bicskei pedofilügyben érintett, másodfokon kényszerítés miatt elítélt pedagógusnak. K. Endre a bíróság szerint igazgató-helyettesként arra próbálta rávenni a bicskei gyermekotthon bántalmazott fiatalkorú lakóit, változtassák meg a vallomásukat, hogy a pedofília miatt később elítélt igazgatót felmentsék.

A kegyelmi döntés a kormányfő is reagált, Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán arról beszélt, hogy a kormány nevében benyújtott egy alkotmánymódosítást, ami „lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson”.

Novák Katalin utódjaként több név is felmerült a sajtóban, egy telefonos közvélemény-kutatás során többek között Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter nevére is rákérdeztek.