A legutóbbi, 2025. október-novemberi közvélemény-kutatás óta 8 százalékponttal, 75 százalékra nőtt azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU biztos pont a mai zűrzavaros világban.
A magyar válaszadók ennél is nagyobb arányban - 80 százalék - gondolják így, ami a 2025 őszén készült felméréshez képest 14 százalékpontos növekedés - derül ki az Európai Parlament szerdán közzétett legfrissebb Eurobarométer felméréséből.
Az európaiak 74 százaléka tartja előnyösnek országa uniós tagságát - ez a legmagasabb arány, holtversenyben a 2025-össel -és 68 százalékuk hangsúlyosabb szerepet szánna az EU-nak a jövőben a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében.
A válaszadók 73 százaléka több eszközt adna az EU kezébe a globális kihívások kezeléséhez.
A világpolitikai fejlemények tükrében az európaiak egyre kevésbé derűlátóak a jövőt illetően:
- 58 százalékuk pesszimista, tavaly ősz óta 6 százalékponttal nőtt a borúlátók aránya.
- 38 százalékuk optimista ezzel kapcsolatban.
- Magyarországon a világ jövőjével kapcsolatban a válaszadók 57 százaléka derűlátó és 38 százaléka borúlátó, alig eltérve a 2025. novemberi adatoktól.
A válaszadók az uniós tagság legfőbb előnyét
- az EU béke megőrzésében és a biztonság megerősítésében játszott szerepében látják (40 százalék, 3 százalékpontos növekedés 2025 tavasza óta).
- Második helyen (34 százalék) a tagállamok közötti együttműködés uniós tagságból fakadó javulását jelölték meg.
- Magyarországon a megkérdezettek uniós átlagot 7 százalékponttal meghaladó 81 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az EU-s tagság. Ez a 2025. tavaszi felméréshez képest 6 százalékpontos növekedést jelent.
A magyar válaszadók szerint az uniós tagság leginkább
- az új munkalehetőségek (41 százalék)
- és a gazdasági növekedés (37 százalék) miatt előnyös Magyarországnak.
„A globális bizonytalanság közepette az európaiak egyre inkább a stabilitás biztos pontjaként tekintenek az Európai Unióra. A zűrzavaros világban ez a bizalom Európa legnagyobb értéke. Ehhez azonban az az egyértelmű elvárás is társul, hogy határozottan lépjünk fel annak érdekében, hogy biztonságot, jólétet és lehetőségeket teremtsünk polgáraink számára" - hangsúlyozta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
Globális pozíciójának megerősítéséhez az Uniónak elsősorban a védelemre és a biztonságra (39 százalék), valamint az energiafüggetlenségre (35 százalék) kellene összpontosítania, vélik a válaszadók. Az energiafüggetlenséget szorgalmazók aránya 6 százalékponttal nőtt 2025 ősze óta. Összeurópai szinten a válaszadók a harmadik helyen a versenyképesség és a gazdaság erősítését jelölték meg prioritásként.
A magyar válaszadók
- legnagyobb arányban (36 százalék) az energiafüggetlenséget nevezték meg olyan területként, amelyre az Európai Uniónak hangsúlyt kellene helyeznie ahhoz, hogy megerősítse helyét a világban.
- Ezt követi az EU egészére nézve első helyen álló védelem és biztonság (34 százalék),
- illetve a versenyképesség (32 százalék),
- valamint az élelmiszerbiztonság és mezőgazdaság (32 százalék).
A megkérdezett európaiak
- 83 százaléka elégedett saját életminőségével,
- 17 százalékuk nem.
- Összességében a magyar válaszadók 79 százaléka elégedett az életminőségével, azonban a számlák befizetésében időnként nehézségekbe ütköző magyarok között ez az arány 40 százalék, míg a számlákat gyakran nehezen befizetők között 48 százalék.
A magyar válaszadók szerint a jó életminőséghez
- elsősorban magas színvonalú, elérhető egészségügy (49 százalék),
- jó anyagi helyzet (46 százalék),
- illetve fizikai és mentális egészség (40 százalék) szükséges.
A válaszadók 50 százaléka nem számít életszínvonala változására a következő években, viszont közel minden harmadik válaszadó (29 százalék) romlástól tart. Mindössze 18 százalékuk vár javulást.
Az életszínvonal romlásától leginkább
- Franciaországban (44 százalék),
- Portugáliában (39 százalék),
- illetve Ausztriában (38 százalék) és Németországban (szintén 38 százalék) tartanak.
Az Európai Parlament 2026. tavaszi Eurobarométer felmérését a Verian közvélemény-kutató ügynökség 2026. április 9. és május 4. között folytatta le a 27 uniós tagország mindegyikében, összesen 26 421 interjúalany személyes megkérdezésével. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.
