Idén az eddigi kampánytörténésekből egyre erőteljesebben úgy fest, ölre mennek majd a rivális pártok egymással a választásokig elvezető úton. Holott még közel két hónap van hátra addig, amíg a szavazófülkékbe, majd az urnákhoz járulhatnánk országszerte. De mennyiben azonosak az esélyek, mennyire lejt a pálya, na és persze mit kell választóként tudni?
Magyarországon az utóbbi években számos elemében módosították már a választójogi törvényt. A Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra jutását követően merőben új szisztémát alkottak a döntéshozók: a parlamentet a korábbi 386 mandátumúról 199 fősre szabták át, kettő helyett egyfordulósra és a háromról két pilléresre redukálták. A választójog – az alaptörvény szerint – általános, egyenlő, közvetlen és titkos. Ugyanakkor vegyes, de még a korábbinál is kevésbé arányos rendszert hoztak össze az elmúlt másfél évtizedben.
A politikai pártok közötti meccs azonban korántsem dőlt még el, kiélezett küzdelem várható az Orbán Viktor vezette Fidesz és a Magyar Péter elnökölte Tisza Párt között.
A megkonstruált rendszer lényege
A vegyes típusú rendszer értelmében a törvényhozás összetétele egyrészt a 106 egyéni választókerületben mandátumot szerző képviselőkből, másrészt a maradék 93 helyen osztozó mandátumszerzőkből áll. Avagy minden választókorú állampolgár két szavazattal rendelkezik. Az egyéni körzetekben a legtöbb szavazatot kapó jelölt nyeri a mandátumot, nem szükséges abszolút többség (tehát akár 3 jelölt esetén a győztesnek elég 34 százalékkal is nyernie). A 93 helyet kiosztó pártlistákhoz a töredékszavazatok is hozzáadódnak, ami a vesztes jelöltek szavazataiból és a győztes jelölt többletszavazataiból tevődik össze (amennyivel a befutó jelölt túlnyerte magát a második helyezetthez képest).
Ezzel szemben míg a választójogi akaratot arányosabban képviseli az arányos szisztéma, potenciális koalíciós kényszer mellett (olasz, spanyol, dán, svéd modell); addig a többségi típus a kormányalakítást teszi lehetővé, bár jóval aránytalanabban reprezentálja a valós szavazati arányokat (példa az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada).
A Political Capital magyarázata szerint mivel a vesztes jelöltekre leadott szavazatok nem hasznosulnak, az alulmaradt pártokat úgy kompenzálják, hogy ezeket teljes egészében hozzáadják azok listás ágon gyűjtött szavazataihoz.
A választókerületekben a győztesre leadott szavazatok azon része, amely nem kellett a mandátum megszerzéséhez, továbbá a vesztes jelöltekre adott szavazatok összegződnek, és arányosan növelik az adott jelölőszervezetek pártlistás eredményét. Ez az úgynevezett győzteskompenzáció, illetőleg a veszteskompenzálás mechanizmusa. A győztes jelöltek pártjai is tehát jogosultak töredékszavazatokra, ezért nagyon nem mindegy, mekkora különbséggel is nyeri el a mandátumot a mindenkori győztes. Ebből fakadóan
ez nem pusztán a Fidesznek kedvező eleme a szisztémának, hanem a mindenkori győztest (túl)jutalmazza.
Habár hazánkban két szavazólapon lehet leadni szavazatot, de így csak magyarországi lakcímmel bíró választó adhatja le a voksát. Akiknek nincs itt bejelentett lakhelye, azaz a határon túli magyarok, csupán az országos listák egyikére szavaznak. Ugyanakkor ők ezt levélben is megtehetik, míg azon külhoni magyarok népes csoportja, akiknek van magyar lakcíme, csak külképviseleten adhatja le a voksát.
Pártonként létezik egy minimum bejutási küszöb, amit minden parlamentbe bekerülni készülő pártnak meg kell ugrania: 5 százalék feletti eredmény szükséges a bejutáshoz és az önálló frakcióalakításhoz. Két párt közös indulása esetén már 10, három vagy több párt szövetségénél pedig 15 százalék a minimumkövetelmény. Azon szavazatok, melyeket olyan listákra adtak le, amelyek a bejutási küszöb alatt végeztek, nem hasznosulnak a mandátumszámítási folyamat során.
Egy matematikai módszer, az úgynevezett D'Hondt-mátrix segítségével váltják a voksokat mandátummá, amelyekkel aztán – a szavazatok megszámlálása után – a választási eredményekhez híven felöltik az országgyűlés padsorait.
Miért aránytalan nálunk?
Habár a Fidesz dominálta pártszövetség jól láthatóan önmaga képére formálta a választási „focipályát”, ennek dacára ezúttal,
2026-ban mégis egy merőben új összetételű parlament születhet, mint amilyen 2022-ben létrejött.
A jelenlegi parlamenti ciklust meghatározó országgyűlési választásokon csupán három pártszövetség jutott be a parlamentbe, plusz egy német nemzetiségi szószóló. 2022 tavaszán a Fidesz-KDNP vívta ki a választók többségének bizalmát, de az arányok megoszlásának módja egyáltalán nem elhanyagolható.
Azt, hogy mindebből hogyan is generálódtak képviselői helyek, illetve mennyire aránytalan a pártlistákra vetítve a tényleges mandátumszerzés gyakorlata, meglehetősen beszédes grafikonokon lehet szemléltetni:
Láthatóan négy éve a Fidesz–KDNP épphogy megszerezte a egyszerű, abszolút többséget, 51,6 százalékot, ám a parlamenti patkóban – a választási rendszer sajátosságai miatt – minősített, kétharmados többség, 67,8 százalék kerekedett ebből, avagy a politikai képviseletet aránytalanul képezi le a törvényhozás színezete a tényleges párttámogatottsághoz képest.
Eszerint tehát hiába az egyes pártok lista szerinti támogatottsága,
több mint 16 százalékponttal kompenzálta felül a kormánypártokat a pillanatnyilag érvényes szisztéma.
Néhány százalékpontnyit az akkori ellenzéki tömörülés mandátumhelyzetén is javított a választási rendszer működési elve, ám a küszöb alatt elvérző formációk kárára.
A választókerület-manipuláció, vagyis a gerrymandering fogalma azt takarja, amikor térképen újrarajzolják – akár a lakosságszám kibalanszírozása, akár hatalmi érdekek mentén – a meglévő körzethatárokat. Ennek lényegét plasztikusan mutatja be az alábbi ábra például:
Ami fontos változás, hogy a 2022-es parlamenti választás óta a választókerületek határait – amit már párszor átrajzoltak – megint újraszabták, így például Budapesten a választókerületek eddigi számából kevesebbet faragtak, azaz arányosan egy budapesti lakos voksa kisebb súllyal esik latba, amikor mandátummá konvertálódik egy-egy szavazat.
2024 végén ugyanis arról döntött a parlament többsége, hogy a jellemzően ellenzéki többségű fővárosban kettővel kevesebb (18 helyett 16), az azt körülölelő Pest vármegyében kettővel több (12 helyett 14) választókerület szerint zajlik a szavazás – ezzel is belepiszkálva és tovább aránytalanítva a fennálló szisztémát. De más választási jogszabályokat érintő módosításokról is szavazott az Országgyűlés. A törvényhozók arról is határoztak, hogy a szavazólapok mellé csak a választópolgár kérésére adnak majd borítékot, a jelöltek visszalépését pedig a választást megelőző harmadik napig lehet majd bejelenteni. A körzethatárok megmásítását a demográfiai adatok változásával indokolták. 2025. február 1-jével már minden módosítgatás hatályba lépett.
A határon túl élő magyarok szavazatainak súlya szintén egy olyan elem, amely nem a győztes, hanem kifejezetten a fideszes mandátumszerzést segíti, jellemzően legalább plusz egy képviselő bársonyszékbe juttatását teszi lehetővé.
Az pedig, hogy miért is várható az eddigieknél kiélezettebb választási harc, a Partizán előzetes mandátumszimulációján alapul, amely hét különféle közvélemény-kutató friss pártpreferencia-kutatását ömleszti egyetlen grafikonba.
Nem lényegtelen az sem, milyen választási részvételre számíthatunk a mostani szavazás folyamán. Legutóbb, 2022-ben a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok megjelenési aránya 70,21 százalék, a választásra jogosult összes választópolgár részvételi aránya a levélben szavazókkal együtt 69,59 százalék volt.
Induló pártok és a jelöltek mandátumharca
Az ma már biztos, hogy a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt, a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutya Párt, a DK, a Jobbik és más, kevésbé ismert vagy releváns jelölőszervezetek is elindulnak az április 12-én esedékes választásokon. Nyilvántartásba is vették őket. Persze kamupártok is fel-felbukkannak. Mostanáig ugyanakkor több párt is már előre jelezte, hogy idén nem indul: jelesül a 2. Reformkor (2RK), a Momentum, az LMP és a Megoldás Mozgalom sem, míg az MSZP a közelgő kongresszusán dönt majd erről. Az országos listákat amúgy legkésőbb március 7-én 16 óráig lehet bejelenteni az Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Ám országos pártlistát csak az a párt állíthat, amelyik legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Természetesen egyéni jelöltek indulásához a kellő számú, 500 érvényes ajánlás összegyűjtése elengedhetetlen.
Ami az egyéni jelöltek sorát illeti, a legtöbben már megnevezték valamennyi egyéni „versenyzőjüket”, akik ringbe szállnak az egyes körzetekben az elnyerhető mandátumért. A két legesélyesebbet alapul véve már adottak az inkumbens kormánypártok jelöltlistája és a kihívó Tisza jelöltjei, akik egyéniben mérettetik meg magukat.
Bár a nagyobbik kormánypárt ezúttal sem készült választási programmal, fő kihívója, a Tisza Párt nemrég megjelentette terjedelmes, több mint 200 oldalas programját, melyben szinte minden szakpolitikai kérdésre kitérnek. A Fidesz szokásos érvelése szerint az ő „programjukat” kvázi a kormányzásuk tapasztalatai adják.
A két legesélyesebbnek látszó párt, illetve szereplő között 2006 óta nem rendeztek nyilvános, országosan közvetített miniszterelnök-jelölti vitát, s bár ez demokratizálná, tisztábbá tehetné a választási versenyt, ez a forgatókönyv azonban jelenleg sem tűnik valószínűnek.
Ezek az iratok legyenek nálunk, hogy behúzzuk az X-et
A választások lebonyolításáért a Nemzeti Választási Iroda (NVI) felel, ők is küldik ki a választási értesítőt, melyet minden 18. évét betöltött, választásra jogosult megkap. Ez jelzi, hogy szavazóköri névjegyzékbe vették az adott személyt.
Ami még a gyakorlatot nézve lényeges, hogy a szavazási értesítőt az NVI – a legutóbbi módosításhoz híven – már nemcsak postán küldi el, hanem a választópolgár digitális állampolgárságról szóló törvény szerinti tárhelyére is. Ezen a dokumentumon olvasható, ki melyik választókerületben, azon belül is melyik szavazókörben húzhatja majd be az X-et. Többnyire a lakóhely szerinti körzetben adható le a voksunk, ám ez átjelentkezéssel kérhető máshova is. A szavazás pontos ideje: 2026. április 12-én lesz, reggel 6 és este 7 óra között zajlik. Azt is jelzik a dokumentumon, hogy pártlistára és egyéni képviselőjelöltre szavazhat-e az illető, vagy netán a lista helyett nemzetiségek országos önkormányzatának listájára és egyéni jelöltre. Ha valaki inkább a pártlistáról döntene, azt április 2. délután 4-ig kérheti – ahogy az otthon történő, mozgóurnás szavazást is lehet kérni, ha szükséges.
Ahhoz, hogy probléma nélkül tudjunk politikai véleményt nyilvánítani, a szavazásra érvényes igazolványt kell magunkkal vinnünk:
- személyazonosító igazolvány, vagy
- útlevél, vagy
- vezetői engedély
szükséges, hogy felmutassuk a helyi választási bizottságnak. És a lakcímkártyánknak is nálunk kell lennie.
Arra is emlékeztetnek, hogy a DÁP alkalmazása nem alkalmas a személyazonosságunk igazolására a voksolás során.