A Háttér Társaság megbízásából készült felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyul a magyar társadalom az elmúlt évek LMBTQ-témájú jogszabályaihoz.
Ezek között szerepel az örökbefogadás korlátozása a nem házasok számára, a kiskorúak LMBT-tartalmakhoz való hozzáférésének tiltása, az LMBTQ-témájú gyűlések korlátozása, valamint a transznemű emberek nem- és névváltoztatásának ellehetetlenítése.
A kutatás alapján az intézkedések többsége ismert a lakosság körében, ugyanakkor egyes elemek kevésbé elterjedtek: a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmának eltörléséről például a válaszadók 51 százaléka nem hallott korábban.
A pártpolitikai megosztottság markánsan megjelenik a válaszokban. A Tisza Párt szavazói körében 79 százalék támogatná a korlátozások visszavonását, míg a Fidesz-szavazók 8 százaléka ért egyet ezzel, és 32 százalék további szigorításokat vezetne be.
A társadalmi attitűdök ugyanakkor az elfogadás irányába tolódtak. A Medián szerint több mint kétharmad támogatja, hogy azonos nemű párok gyermeket fogadhassanak örökbe, 71 százalék pedig a mesterséges megtermékenyítéshez való hozzáférést is biztosítaná számukra.
A kutatás szerint az LMBTQ-jogok társadalmi elfogadottsága hosszabb távon is növekvő trendet mutat: míg az első hazai Pride-felvonuláson 1997-ben mintegy 300-an vettek részt, addig a szervezők szerint a tavalyi, „betiltott” Pride-on már körülbelül 300 ezren álltak ki az LMBTQ-közösség mellett.
A Medián adatai szerint a társadalmi vita ma már nemcsak jogi, hanem politikai szinten is megjelent: a Pride körüli szabályozások továbbra is érvényben vannak, ugyanakkor a rendőrség az idei rendezvényt tudomásul vette.
Magyar Péter miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy senki nem kívánja akadályozni az eseményt, és a kormány nyitott a társadalmi vitára az azonos neműek házasságának és az örökbefogadás kérdéséről is.
A társadalmi elfogadottságot bemutató elemzések szerint külön vizsgálják az azonos nemű párok helyzetét Magyarországon: szerepel benne a kisgyermeket nevelő párok aránya, a bejegyzett élettársi kapcsolatok száma, valamint a demográfiai megoszlások is (nem, településtípus, iskolai végzettség szerint). Az összeállítás nemzetközi összevetést is tartalmaz: térképen mutatja be azokat az országokat, ahol legális az azonos neműek házassága.
