Az MLSZ közérdekű adatigénylésére nyilvánosságra hozott szerződéslistája szerint az elmúlt négy évben összesen több százmillió forintot fizettek ki egykori labdarúgóknak nyugdíj-kiegészítésként, úgynevezett szövetségi járadékra - írta a HVG. A juttatás az állami nyugdíjon felül jár, és azokra is vonatkozik, akik játékosként legalább egyszer szerepeltek a férfi vagy női magyar válogatottban, illetve akik szövetségi kapitányként irányították a csapatot.

Az életjáradék nem automatikus, igényelni kell, és visszamenőleg sem lehet megítélni. Azok, akik mérlegelés nélkül jogosultak rá, legalább havi 100 ezer forintot kapnak, ami évente 1,2 millió forintot jelent. Ez a plusz pénz az átlagos nyugdíjhoz viszonyítva akár 4-5 havi többletet ad, mintha a 13., részben a 14., valamint a 15-18. havi juttatást kapnák egyszerre.

Kapcsolódó

A kiadás megjelenik az MLSZ éves pénzügyi dokumentumaiban is: 2023-ban, 2024-ben, 2025-ben összesen több mint 520 millió forintot terveztek életjáradék és szövetségi járadék céljára. Az adatokból az is kiderül, hogy 2022 óta összesen több mint 250 szerződést kötöttek szövetségi járadék megnevezéssel. A kedvezményezettek száma ennél kevesebb lehet, mivel egyes nevek többször is szerepelnek a listán, például a minimálbér változása miatt módosított szerződések esetén.

Az idős labdarúgók aktívkori juttatásait nem lehet összehasonlítani a mai focisták fizetésével. „A labdarúgók ugyan a 80-as, 90-es években is az átlagbér felett kerestek, de a fizetésük nem volt annyira kiemelkedő, mint a mostani első osztályban” - mondta a lapnak Szabados Gábor sportközgazdász.

A rászorultság alapján járó szövetségi járadék esetében az MLSZ az állami nyugdíj kiegészítésével biztosítja, hogy az összeg elérje az adott év január 1-jén meghatározott nettó minimálbért, idén 214 ezer forintot. A juttatásról határozatlan idejű szerződést kötnek, így az exfocisták életük végéig igénybe vehetik.

Az MLSZ szabályzata szerint mérlegelés alapján jár a szövetségi járadék azoknak a 1961 előtt született egykori labdarúgóknak, akik nem játszottak válogatott mérkőzést, de teljesítették az NB I-es, olimpiai válogatottbeli vagy női első osztályú feltételeket, és nyugdíjuk nem éri el a minimálbért. Konkrétan férfi labdarúgóknál legalább 175 NB I-es mérkőzés, nőknél legalább 75 NB I-es mérkőzés, vagy olimpiai válogatottság számít jogosultsági feltételnek.

A mostani NB I-es játékosoknak e kiegészítésre aligha lesz szükségük, hiszen átlagosan havi 2-5 millió forintot keresnek hazai bajnokságban. Ezzel szemben az 1980-90-es évek labdarúgói sokkal alacsonyabb jövedelemmel rendelkeztek, ráadásul fizetésük egy részét gyakran nem kapták meg teljesen, így a nyugdíj-kiegészítés számukra jelentős anyagi támogatást jelent.