Az Európai Központi Bank adatai szerint

2025 első negyedévében Magyarországon kiemelkedően nagy volt a legfelső réteg részesedése: a háztartások leggazdagabb tizede a pénzügyi megtakarítások 69 százalékát tartotta kézben, ez az összeállításban szereplő országok körében a harmadik legnagyobb arány.

Kapcsolódó

A Portfolio cikkéből kiderül, hogy csak Horvátországban és Litvániában mutatkozott nagyobb vagyonkoncentráció, ezekben az országokban a megtakarítások mintegy 79 százaléka fölött rendelkezett a legfelső vagyoni tized.

Ezzel szemben az alsó 50 százalék, azaz a társadalom alsó fele alig a vagyon 7,4 százaléka fölött rendelkezett az idei első negyedév végén, ami kirívóan alacsony arány, mindössze Horvátországban és Olaszországban jutott ennél is kisebb rész az alsó vagyoni rétegekre.

Az adatokból az is kiderül, hogy az utóbbi bő tíz évben nem azonos mértékben gyarapodtak a különböző rétegek.

  • 2014-től 2017 végéig legnagyobb mértékben a felső tized gazdagodott, míg az alsóbb rétegek veszítettek a részesedésükből;
  • 2018-tól kb. 2022 közepéig a nagyobb vagyoni egyenlőség felé haladás jellemezte az országot, azaz az alsóbb rétegek megtakarításai gyorsabban nőttek, mint a felső tizedé;
  • majd 2022 végétől ismét egy növekvő vagyonkoncentráció figyelhető meg, az alsóbb rétegek megtakarítási részesedése csökkenni kezdett, a felső tized pedig pár év alatt 64 százalékról 69 százalékra növelte a részesedését.

Ha az egész időszakot összesítve vizsgáljuk, akkor is növekvő vagyonkoncentráció rajzolódik ki az adatokból: 2014 harmadik negyedévétől 2025 első negyedévéig a Magyarországon megjelenő megtakarítási növekmény 72 százaléka a felső tizednél csapódott le, ők az időszak kezdetén még csak 65 százalékos részesedéssel rendelkeztek, így érdemben növelték a részesedésüket.

Azaz

100 forint vagyonnövekményből 72 forintot a leggazdagabbak zsebelhettek be.

Mindeközben a társadalom alsó fele 10 százalékos részesedésről indult, de azóta csupán a megtakarítási növekmény 5,5 százalékát tudták megszerezni, így mostanra a részesedésük jelentősen csökkent. A középső réteg tagjai pedig, akik eleinte 25 százalékos részesedéssel rendelkeztek, az utóbbi bő tíz évben a megtakarítás-növekmény 22,5 százalékát szerezték meg, így az ő részük enyhén mérséklődött.