Emlékezetes, és meglepően dühödt támadást intézett Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Magyarországon dolgozó - filippínó - vendégmunkások ellen (amikor az állatkerti kacsák és aranyhalak elfogyasztásával vádolta meg őket), azonban a szélsőjobboldalinak nevezett pártoktól (a Jobbik és az abból kivált Mi Hazánk) átvett elgondolásnak legalább van konkrét gazdasági vetülete. Bár a megfogalmazás felvet kérdéseket, ahogy arra Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgató-helyettese rámutatott az Economx érdeklődésére.

A kormányzat alapkoncepciója az, hogy korlátozottan, kontrollált módon, meghatározott szektorokban és területekre, meghatározott országokból érkezhetnek munkavállalók. Ezen munkavállalók társadalmi megbélyegzésben nem részesülnek. A Tisza-párt vezetőjének megjegyzése semmilyen logikai sémába nem illeszthető be, illetve önmagában egy gyakorta fel-fel bukkanó és éppen ezért elcsépelt fantazmagória. Ennek előrántása sokkal több kárt okoz, mint a remélt politikai haszon

- mondta el.

Kacsamesék

A szakértő arra is kitért, hogy a filippínó, indonéz, vietnámi (és más délkelet-ázsiai) vendégmunkások alkalmazása széles körben használt eszköz Európában, különösen a feldolgozóiparban, egészségügyben, logisztikában és vendéglátásban. Elméleti síkon, ha a külföldi munkaerő tartósan alacsonyabb bérszinten is elérhető el, az visszafoghatja a bérnövekedést bizonyos szektorokban, így kettős munkaerőpiacot hoz létre (hazai vs. külföldi dolgozók). Valós veszély akkor van, ha a kölcsönzői láncokon keresztül megkerülik a kollektív szerződéseket, és megjelenik szürkefoglalkoztatás - tette hozzá. Erdélyi Nóra szerint ha egy gazdasági modell strukturálisan külföldi munkaerőre épül (ahogy Németországban), akkor sérülékenyebb geopolitikai vagy migrációs változások esetén, illetve toborzási csatornák zavarai esetén termelési sokk alakulhat ki. A társadalmi kérdések is fontosak, így az integráció vagy épp nyelvi akadályok, kulturális különbségek. A délkelet-ázsiai vendégmunkások jellemzően ideiglenes tartózkodásra jönnek (ahogy a magyar törvények elő is írják), nem hoznak családot, szállásokon élnek, kevéssé integrálódnak. A szakértő szerint,

ha tartóssá válik a jelenlét, akkor akár gettósodás és helyi ellenállás alakulhat ki, de Nyugat-Európában ezek a feszültségek inkább a közel-keleti és afrikai migrációval jelentek meg, a délkelet-ázsiai közösségek általában alacsony konfliktusprofilúak. A filippínó és vietnámi közösségek bűnözési rátája alacsony. Erős munkakultúrával és családi háttérrel érkeznek, jellemzően szerződéses, ellenőrzött csatornákon jönnek

 - szögezte le.

Ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt gazdasági programjában is szerepelnek a vendégmunkásokkal kapcsolatos elképzelések. Egészen konkrétan az, hogy 2026. június 1-től felfüggesztik az Európán kívüli vendégmunkások "behozatalát":

a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat segítjük a munkához jutásban és a magasabb bérek elérésében. (...) Nem engedjük, hogy külföldi vendégmunkások vegyék el a magyar dolgozók munkahelyét, és leszorítsák a béreket.

A programban meglepően sokszor ismétlődik az a gondolat, hogy a kormány hazugságai ellenére tömegesen telepítik be a vendégmunkásokat, ugyanakkor a párt célkeresztjében az ázsiai akkumuélátorgyárak állank. Magyar Péterék ugyanis úgy látják, hogy "miközben a kormány azt hazudja, hogy végsőkig „harcol” a migráció ellen, ukrán és kelet-ázsiai munkások tízezreit telepíti be az országba. Mindezt csak azért, hogy megpróbálja kielégíteni a hatalmas állami támogatással épített, környezetromboló gyárak munkaerőigényét. Jelenleg már több mint 120 ezer külföldi, többnyire ázsiai vendégmunkást telepítettek be, és évente 35 ezer Európai Unión kívüli vendégmunkás behozatalára elegendő kvótát hagytak jóvá. Az idetelepülők 25-35 százalékkal felverik a lakásárakat, lenyomják a béreket, és ezzel a magyar emberek életét nehezítik meg" - fűzték fel egy gondolatsorba a lakhatási nehézségeket, a bérek kérdését, az ukrán háborút, valamint az akkumulátorgyárakat és a vendégmunkások alkalmazását.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, a vendégmunkásokat nem "behozzák" és a filippínók, indonézek, vietnámiak még véletlenül sem akarnak Magyarországon letelepedni, így a "betelepítésüknek" sem biztos, hogy mindenképpen örülnének. A munkaerőkölcsönzés, a hosszú út, a világ másik végén való munkavállalás, majd a hazatérés egy jól menő, szabályozott és hatékony üzlet Ázsiában (erről korábban az Economxon olvashattak először, összeállításunk végén felelevenítjük a vendégmunkásokkal kapcsolatos tévhiteket). 

Kevesebb mint két százalék

Érdemes először általánosságban megvizsgálni, miért lehet szükség vendégmunkásokra – ellenőrzött körülmények között – akár Magyarországon, akár Európa más országában. Ennek elsődleges oka Pásztor Szabolcs szerint evidens, a fejlett társadalmak idősödnek, egyre kevesebb gyermek születik, többen mennek nyugdíjba, így szűkül a munkaerőkínálat, erősödik a munkaerőhiány. Az Oeconomus kutatási igazgatója az Economx érdeklődésére arra is rávilágított, vannak olyan pozíciók is, melyeket a magyarok nem, vagy nem szívesen töltenek be: szélsőséges időjárási körülmények közti munkavégzés (például: télen biciklifutár, nyáron fóliasátorban idénymunka, kohók, gumigyárak), szélsőséges időpontokban való munkavégzés (például: hétvége, éjszakai műszak, ünnepnapok). A munkaerőhiány pedig súlyosbítja a fenti eseteket, illetve más területekre is kiterjed. A munkaerőhiány mérséklése érdekében alkalmaznak nem magyar munkaerőt a hazai munkáltatók: ipar, mezőgazdaság, külföldi tulajdonú, exportorientált vállalkozások körében elsősorban. További foglalkoztatást ösztönző tényező a szervezeti kultúra fejlesztése, a külföldi munkavállalók megbízhatósága és a vélt magasabb terhelhetőségük. A külföldi állampolgárok foglalkoztatásában a külföldiek alacsonyabb bérigénye is kismértékben, de szerepet játszhat (a munkaerőpiac szegmentálódásának elmélete szerint a bevándorlók a rendszerszintű egyenlőtlenségek miatt gyakran alacsonyabb bérezésű, bizonytalan munkakörökbe szorulnak). Indok lehet továbbá a külföldiek foglalkoztatásában a külföldi munkatársak speciális nyelvtudása, az anyacég elvárásai, a kapcsolatok és speciális piacismeret, valamint a specifikus szakismeretek és a tudásátadás - sorolta Pásztor Szabolcs. 

Azonban több közép-kelet-európai országhoz hasonlóan uniós összevetésben alacsony a Magyarországra bevándoroltak aránya a népességen belül, nem éri el a 2 százalékot sem. Összességében, Magyarországon a legalacsonyabb (2,6 százalék) a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya a Visegrádi országok körében.

Külföldről bevándoroltak aránya az adott ország teljes népességéhez viszonyítva, százalékban:

  • Csehország: 6,9 (nem EU-s), 1,7 (EU-s),
  • Horvátország: 2,5 (nem EU-s), 0,5 (EU-s),
  • Magyarország: 1,7 (nem EU-s), 0,9 (EU-s),
  • Ausztria: 9,6 (nem EU-s), 9,8 (EU-s),
  • Lengyelország: 1,1 (nem EU-s), 0,1 (EU-s),
  • Románia: 0,9 (nem EU-s), 0,3 (EU-s),
  • Szlovénia: 8,6 (nem EU-s), 1 (EU-s),
  • Szlovákia: 0,4 (nem EU-s), 0,7 (EU-s).

Közülük pedig magas a foglalkoztatási arány – vagyis, az EU-n kívülről érkezők döntő többsége (62 százalék) munkavállalás céljából jött Magyarországra, az ő számuk jelentősen nőtt az utóbbi években.

A külföldieket alkalmazó vállalkozások legnagyobb része közép- és nagyvállalat. Az iparban a legmagasabb a külföldi munkavállalók aránya (6 százalék), ezt követi a mezőgazdaság (3 százalék), míg az építőiparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban 2 százalék körüli az arány. Földrajzi tekintetben, a külföldi munkavállalók alkalmazása a közép-magyarországi (3,2 százalék) és a nyugat-dunántúli (3 százalék) régióban a leggyakoribb, míg az észak-magyarországi és dél-alföldi régiókban a legalacsonyabb (1,2–1,3 százalék).
A külföldieket foglalkoztató vállalkozások 50%-a szomszédos országokból, 33 százaléka egyéb európai országokból, míg 26 százaléka Ázsiából érkező munkavállalókat alkalmaz.
A felvételt tervező vállalkozások legnagyobb számban szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokba és gépkezelői munkakörökbe vennének fel külföldi állampolgárokat. A leggyakrabban említett szakmák az egyszerű ipari foglalkozású, a rakodómunkás, a mechanikaigép-összeszerelő, az egyéb gépkezelő, a villamosberendezés-összeszerelő, a gumitermékgyártógép-kezelő, a kézi csomagoló és az egyszerű mezőgazdasági foglalkozású voltak - magyarázta Pásztor Szabolcs.

A szabályokat muszáj betartani

Mivel ez egy jól profitáló üzlet, ezért fontos az egyértelmű törvényi háttér a kibocsátó és a befogadó állam oldaláról is. A harmadik országokból (nem EU-s országokból) származó vendégmunkások kizárólag szigorú szabályok szerint érkezhetnek hazánkba. A magyar kormány az idegenrendészeti törvénnyel egyértelműen rögzíti, hogy vendégmunkások kizárólag a magyar állam által elfogadott időtartamban (átmeneti tartózkodás), meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése esetén tartózkodhatnak Magyarországon. A külföldiek tartózkodása tehát minden esetben célhoz kötött, engedélyköteles és korlátozott időre szól. A foglalkoztatásukra csak abban az esetben kerülhet sor, ha magyar munkavállalók nem állnak rendelkezésre az adott munkakör betöltésére - magyarázta az Oeconomus kutatási igazgatója. 

Sőt, 2025. január 1-től szigorodtak a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának feltételei: 35 ezerben maximalizálták a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát. A kormányrendeletben meghatározták továbbá azt is, hogy csak akkor lehet külföldi vendégmunkást alkalmazni, amennyiben magyar munkaerővel nem tölthető fel az adott álláshely. Ezáltal is szeretnék ösztönözni és elérni, hogy az üres állásokat magyar munkavállalók töltsék fel, és az eddig munkaerőpiac szempontjából inaktív csoportból (nagyjából 300 ezer fő) egyre többen helyezkedjenek el – miközben ugyan enyhén, de nőtt a munkanélküliségi ráta az elmúlt évben Magyarországon. Kvóta az elmúlt években is létezett a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számára vonatkozóan: ennek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma. Ez a maximum 2025-ben 71 ezer lett volna – ehelyett állapítottak meg egy 35 ezres felső határt. Idén is megmaradt a 35 ezer fős kvóta a vendégmunkások esetében.

A miniszteri rendelet a 2026-os évre vonatkozóan is szigorúan szabályozza a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek, a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és a beruházás beüzemelése céljából kiállított tartózkodási engedélyek kiadását. További szigorításként lépett életbe 2025-ben, miszerint a korábban kijelölt 15 államból három ország (Örményország, Fülöp-szigetek, Georgia) maradt a „behozatali” listán.

Pásztor Szabolcs szerint a filippínókról általánosan tudható, hogy keresztények (azonos kultúrkör), jól beszélnek angolul (vagyis könnyebb munkahelyi beilleszkedés), gyorsan tanulnak, és nem váltanak gyorsan országot és munkahelyet. A Fülöp-szigeteki kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy a külföldön dolgozó állampolgárai a tartózkodási engedélyük időtartama alatt a fogadó állam munkajogi és idegenrendészeti szabályait betartva dolgozzanak.

Hogyan lehet "behozni" őket?

Kölcsönzés esetén a vendégmunkásnak, illetve a kölcsönző cégnek biztosítania kell a jogszerű tartózkodást és foglalkoztatást.

A kölcsönző cégnek – akinek feladata a munkaerő “kölcsönadása” más munkáltatónak – külön szabályokat kell betartania:

  • Regisztráció és engedélyek: csak bejegyzett és jogosult szervezet folytathat kölcsönző tevékenységet. A cégnek a Munkaügyi Központ vagy a kormányhivatal által vezetett nyilvántartásban kell szerepelnie, és teljesítenie kell az ott előírt feltételeket (pl. pénzügyi biztosíték).
  • Jogviszony: a kölcsönző és a vendégmunkás között munkaszerződés jön létre, amely speciálisan kölcsönzési jellegű foglalkoztatást tartalmaz. A vendégmunkás tényleges munkavégzését nem a kölcsönzőnél, hanem a felhasználó munkáltatónál végzi, de a munkaügyi jogviszony a kölcsönzőnél marad.
  • Engedélyezés harmadik országbeli munkavállalókra: harmadik országból érkező vendégmunkás foglalkoztatása esetén a kölcsönzőnek – az idegenrendészeti és munkavállalási jogszabályoknak megfelelően – biztosítania kell, hogy a munkavállaló megfelelő tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkezzen.

A felhasználó munkáltatónak is számos kötelezettsége van:

  • Munkaerőigény és jogosultság: a munkáltató igénybe vehet idegen munkaerőt – akár kölcsönzött vendégmunkást –, ha nincs megfelelő magyar vagy EGT-állampolgár a pozícióra, és teljesíti a vonatkozó engedélyezési feltételeket.
  • Szerződéses kapcsolat: a munkáltató és a kölcsönző cég között polgári szerződés szabályozza a kölcsönzés feltételeit (munkaidő, díjazás, kártérítés, felelősség).
  • Munkavégzés feltételei: a munkáltatónak biztosítania kell a munka törvénykönyve szerinti munkavállalói jogokat – ideértve a munkavédelmet, pihenőidőt, bérfizetést stb. (a vendégmunkásokra is vonatkozik a magyar munkaidő- és munkabiztonsági szabályozás).
  • Idegenrendészeti tájékoztatás: a munkáltató, vagy a kölcsönző közösen, köteles lehet a vendégmunkást tájékoztatni a tartózkodási szabályokról, bejelentési kötelezettségekről (például: lakcím bejelentése, tartózkodási engedély feltételei).

Az Economx a vendégmunkások kivonásáról is kérdezte Gulyás Gergelyt. A miniszter hangsúlyozta a kvóták fontosságát, és azt, hogy a vendégmunkásokat csak olyan betöltetlen állásokra lehet behozni, amelyeket magyar munkavállalók nem vállalnak el. Szerinte ez a rendszer a magyar gazdaság működését segíti. 

Ezt Pásztor Szabolcs azzal egészített ki, hogy ha a harmadik országbeli vendégmunkásokat és kölcsönzött munkavállalókat rövid idő alatt kivonnák a magyar gazdaságból, annak többszintű, ágazatonként eltérő, de összességében negatív gazdasági hatása lenne:

  • Az autóipar, akkumulátorgyártás, elektronikai összeszerelés jelentős részben támaszkodik külföldi munkaerőre. A hirtelen kivonás termeléscsökkenést, műszakleállásokat, határidő-csúszásokat, exportkiesést okozna. A nagyberuházások (új gyárak) kapacitáskihasználtsága romlana. Az exportorientált modell sérülne, ami közvetlenül érintené a GDP-t. Közép- hosszú távon pedig csökkenne a potenciális GDP is.
  • Az építőiparban már most is strukturális munkaerőhiány van. A külföldiek kivonása beruházások csúszását, lakásépítések lassulását, infrastruktúra-projektek késedelmét okozná.
  • Több más szektorban is (raktár, csomagolás, szállítmányozás) dolgoznak vendégmunkások. Kiesés esetén az ellátási láncok akadozhatnak, nőhetnek a szállítási költségek.
  • A csökkenő termelés a költségvetést is érintené: kieső járulék- és adóbevétel, alacsonyabb társasági adóbevétel a csökkenő termelés miatt, lassuló beruházások.
  • A külföldi befektetők egyik kulcskérdése: rendelkezésre áll-e elegendő munkaerő. Ha Magyarország nem tudná biztosítani, az új beruházások más országba mehetnek, a már bejelentett projekteket elhalasztják. A tapasztalat az, hogy nem áll rendelkezésre elegendő hazai munkaerő ezek betöltésére, különösen alacsony munkanélküliség mellett.

Tévhitek

Alig három éve mutattuk be, hogyan működik a kölcsönzés, hiszen 2023 novemberében lépett hatályba a harmadik országból érkező vendégmunkásokról szóló törvény. Ennek kapcsán a minősített kölcsönbeadói engedéllyel rendelkező Menton Jobs két tulajdonos-ügyvezetőjével, Stasztny Viktorral és Horváth Tamással akkor összeszedtük az ázsiai vendégmunkásokkal kapcsolatos legfontosabb tényeket és tévhiteket.

  1. Miről beszélsz? Egyáltalán nincs szükség Magyarországon vendégmunkásokra!
  2. Ezek jönnek és elveszik a munkánkat!
  3. Letörik a béreket és jó nekik a koszos konyha is!
  4. A kormányzat szabad utat adott a toborzóirodáknak!
  5. Rendben, ázsiai vendégmunkások építették a katari stadionokat, de rólunk semmit nem tudnak!
  6. Ellepik városainkat, végérvényesen megváltoztatják a településképeket!
  7. Betelepítik ide az erőszakos, azonosíthatatlan migránsmunkásokat!
  8. Hazánkban belpolitikai termék lett az ázsiai vendégmunkás.
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Visszaolvasva, 2026 elején megállapíthatjuk, egy dologban tévedtünk. Egyetértettünk Stasztny Viktorral, aki úgy látta 2023-ban, pár év múlva lenyugszanak a kedélyek, akkor már a gazdasági előnyök is érezhetőek lesznek. A vendégmunkás kérdés politikai okokból lett túlhájpolva, időt kell adni, hogy mindenki józanul átlássa az egész történetet - vélekedett a cégvezető néhány éve.

Ez nem jött be, hiába hagytunk rá időt.

Kapcsolódó