2018-ban hozott döntést az Európai Unió arról, hogy 2024 január 1-jétől minden tagállamban kötelező a háztartási biohulladék szelektív gyűjtése. Az új rendszer bevezetésének célja, hogy az összes hulladék 65 százalékát újrahasznosítsák, és mivel a hazai háztartási hulladék közel harmada a konyhából származik, ez nagy változást jelenthet a magyar háztartások életében.

Az átállás azonban vészesen közeledik, és mivel egyelőre ezzel kapcsolatos jogszabály sem született, homályos, hogy Magyarország meg tud-e felelni az uniós irányelveknek – számolt be a Házipatika.

Azt már tudjuk, hogy a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. szervezi majd a háztartási biohulladék gyűjtését és átadását, azonban a társaság számára sem világos, hogy miképp fog történni az átállás. A Telex iparági informátora szerint valószínűleg fokozatosan vezetik majd be a rendszert az országban:

A háztartások külön hulladékgyűjtő edényt kapnak, a társasházak pedig egy negyedik szemetest, a kommunális-, a papír-, a műanyag és fémhulladék gyűjtésére szolgáló kukák mellé.

Működőképes az új rendszer?

Néhány tagállam nem várt az eredetileg kijelölt határidőig: Brüsszelben már május óta biztosít a város ingyenes kukát és zacskót a háztartásoknak, az így összegyűjtött biohulladékot pedig hetente egyszer szállítják el.

Bár Izland nem tagja az EU-nak, idén nyár elején önként vezette be a konyhai hulladék szelektív gyűjtését. Egy reykjavíki nő így számolt be a rendszer elindulását kísérő részletes felvilágosító kampányról:

Otthonra egy műanyag tárolótálcát kaptunk, ami olyan, mint egy felfordított hokedli, ebbe kell beleállítani egy papír tasakot, amibe mehet többek között a megromlott vagy megmaradt főtt, nem folyékony étel, a zöldségmaradék, vagy a kávézacc és a kukorica csutkája, utóbbiakat érdemes előtte papírtörlőbe csomagolni, különben átázik a papírtáska. A tasakot vissza lehet hajtani és bezárni, így tapasztalataink szerint nem lesz büdös