A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint 2024 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 452 700 forint volt.

Idén márciusban a bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Közölték azt is, hogy

a bruttó kereset mediánértéke 510 000, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, ami 15,7, illetve 15,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Ez egyébként azt is jelenti, hogy az átlagfizetés márciusban már három nemzetgazdasági ágazatban haladta meg az egymillió forintot:

  1. a pénzügyi szektorban,
  2. az energiaiparban
  3. és az infokommunikáció területén.

Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a részletes adatokat vizsgálva továbbra is szembeötlő, hogy

az állami szektorban az átlagnál érdemben magasabban alakult a bérnövekedés dinamikája márciusban (17,4 százalék). Ez elsősorban az oktatás területén zajló bérrendezés következménye

– fogalmazott az elemzésében. Ugyanezen okból látható gyorsulás a non-profit szférában is, hiszen az alapítványi struktúrában működő oktatási intézmények munkavállalói ebbe a körbe tartoznak. A vállalati szektorban – a várakozások ellenére – elmaradt a lassulás.

Továbbra is közel 13 százalékos a bérnövekedési ütem, vagyis a magas nemzetgazdasági átlagbér statisztikát nem foghatjuk csak az állami szférára – tette hozzá a szakértő. 

Virovácz Péter úgy látja, mivel az infláció elérte az idei mélypontját, miközben az átlagbér növekedési üteme lényegében fennmaradt, így a reálbérek éves bázison mért növekedése az előző hónaphoz hasonlóan 9,9 százalék volt, az év hátralévő részét nézve viszont a bérek vásárlóerejének növekedése tovább erodálódhat.

Egyrészt még mindig lassuló bérkiáramlással számolunk (bár ez egyre kérdésesebb), másrészt erősödik majd az infláció. Az ING Bank egyelőre fenntartja az átlagosan 10 százalék körüli bérnövekedési várakozását az év egészére (bár ezt erős pozitív kockázatok övezik), ami mellett 4,5 százalékos inflációval számolnak. Tehát az év egészében érdemi reálbér-növekedésre számítunk – fogalmazott Virovácz Péter.

Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. május 23-án.
Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. május 23-án.
Kép: Koszticsák Szilárd

Rákérdeztünk az adatokra a Kormányinfón is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jó esély van arra, hogy éves szinten 8-10 százalékos legyen az idei reálbér-növekedés, amit példátlannak nevezett. A tárcavezető érdeklődésünkre azt is elárulta, hogy a kormányzat is 4-5 százalék közzé várja az éves inflációt,

ha nem történik valami nagy változás. 

Az infláció esetében is felhívta a figyelmet a háborús helyzetre, mint ahogy ezzel magyarázta azt is, hogy a nemzetgazdasági beruházások teljesítménye az első negyedévben 9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Azonban az inflációs érzet továbbra sem javul, pedig a kiskereskedelem, a fogyasztás beindulása nagyrészt ettől a lakossági hajlandóságtól függ. 

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. ugyanis arról számolt be, hogy bár a lakosság gazdasági közérzete 1,9 indexponttal javult, így a lakossági konjunktúraindex most -14,5 százalékon áll, azonban az inflációs érzet rosszabb lett. 

Közölték, a lakossági konjunktúraindex alindexei közül kettő gyengült, kettő pedig javult az előző havi értékéhez képest.

  • A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –1,8-ről ismét pozitív tartományba kerülve 1,7-re javult.
  • A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése kismértékben kedvezőtlenebbé vált, hiszen a mutató az áprilisi értékéhez képest enyhén visszaesett: –68,7-ről  –71,9-re.
  • A gazdasági környezet megítélése enyhén, az előző havi –24,3 pontos értékről –24,5-re romlott,
  • míg az anyagi helyzeté  –13,6-ről –10,7-re erősödött.

A Századvég kiemelte, a lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó pozitív irányú elmozdulást mutatott az áprilisban mérthez képest a lakosság aktuális anyagi helyzetérzete.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy

Az alábbiak közül melyik jellemző leginkább az Ön háztartására?
  • jelentősen kevesebben (az áprilisi 4,7 százalék után májusban 2,6 százalék) adták azt a választ, hogy nélkülözések között élünk.
  • A hónapról-hónapra élünk választ az áprilisi 10,1 százalék helyett 8,2 százalék jelölte meg.
  • Eközben 4,9 százalékkal emelkedett azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akik gondok nélkül élnek,
  • 3,8 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik beosztással kijönnek jövedelmükből, és
  • 3,2 százalékponttal csökkent azok aránya, akik azt a választ adták, hogy éppen kijönnek jövedelmükből.

Így e kategóriákat a megkérdezettek közül rendre 15,6, 41,5 és 31,3 százaléka adta válaszul.