A tavalyi klímakrízis után a kormány 2025-ben megfelezte a kórházak hűtésére szánt összeget – derült ki azokból a számokból, amiket a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság adott ki a HVG adatigénylése nyomán.

Tavaly nyáron hatalmas vitát váltott ki az, hogy a hőhullámok idején a kórházakban is elviselhetetlen a hőség, mert vagy nincsen légkondicionáló berendezés, vagy nem működik rendesen. Magyar Péter, a Tisza párt elnöke sorra jelentkezett be kórházakból, ahol 34-35 fok uralkodott. 

A kormány reakciója az volt, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Igazgatóság (KEF) bejelentette: átfogó programot indít a hűtési rendszerek javítására mintegy húsz intézményben.

Azóta eltelt egy év, a HVG pedig közérdekű adatigényléssel igyekezett megtudni, hogy mekkora előrelépés történt 2024 óta, hány kórházban, intenzív osztályon, műtőben oldották meg a klímagondokat, és hol van még tennivaló.

Egy év alatt megcsappant a lelkesedés

A Belügyminisztérium alá tartozó KEF nem közölt részletes adatokat, nem árulta el például azt, hogy tavaly a műtők, kórtermek hány százaléka volt klimatizált, és idén milyen ez az arány. Csak felsorolták azokat az egészségügyi intézményeket, ahol a KEF „megvalósított hűtésrekonstrukciós projekteket”. 

Az sem derül ki a válaszukból, hogy ezek teljes klimatizálást jelentettek, vagy csak részlegeset.

A tavaly indított program vesztett a lendületéből, a KEF közlése szerint idénre megfeleződött az erre a célra szánt összeg. A KEF azt írta, hogy 2024-ben összesen 5,04 milliárd forintot fordítottak a kórházak hűtési rendszerére. Ez az összeg tartalmazza „a hűtési és légtechnikai berendezések, hálózatok fejlesztését, cseréjét, a klíma- és légtechnikai berendezések és hálózatok javítását és a tervezett megelőző karbantartásokat”.

Idén ennél kisebb összegről adtak számot: az ez évi hűtésrekonstrukciós projektre 2,3 milliárd forintot terveztek be, ez pedig nem csak a 2024-es összeghez képest tűnik kevésnek. A KEF közlése szerint ugyanis a „kormány 2017 óta több mint 18 milliárd forintot költött a kórházi klímaberendezések fejlesztésére és korszerűsítésére, ezzel is biztosítva a betegek és az egészségügyi dolgozók számára a megfelelő körülményeket még extrém hőség idején is”. Ez évi átlagban 2,25 milliárdot jelent, ha pedig a 2025-ös kiugrást nem számítjuk, akkor csak 1,8 milliárdot – írja a hvg.hu.

Kapcsolódó