Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Átlagosan 35 napot kell várniuk a betegeknek a járóbeteg-szakellátásban, de az egyes szakterületek között jelentős különbségek vannak – derül ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség friss adataiból.
A szövetség immár 12 éve rendszeresen, az összehasonlíthatóság érdekében mindig ugyanazokon a szakterületeken vizsgálja a szakrendelők betegfogadási listáin szereplő várakozási időket.
A felmérés 2025-ben három új szakterülettel – laboratóriumi diagnosztikával, érsebészettel és mammográfiai ellátással – bővült, így ezekben a szakmákban idén először áll rendelkezésre összehasonlítható adat.
Az adatfelvétel 2026 áprilisában történt, és 35 intézmény adatainak átlagát mutatja be.
Tovább nőttek a várakozási idők több területen is
A kutatásban szereplő 23 szakterületen az átlagos várakozási idő 35 nap, ami hét nappal hosszabb a 2025-ben mért értéknél. Bár ez önmagában sem kedvező adat, a Covid-járvány előtti, 2019-es szinthez képest még mindig 14 nappal hosszabb várakozási időt jelent.
Mindössze három szakterületen csökkent a várakozási idő, öt szakmában változatlan maradt a helyzet, a fennmaradó 15 területen pedig tovább nőttek a betegfogadási listák.
Ugyanakkor néhány szakmában javulás is történt 2026-ban az előző évhez képest. A kardiológiai szakrendeléseken közel négy nappal csökkent az átlagos várakozási idő, míg a neurológiai és a nőgyógyászati rendeléseken két nappal rövidült a várakozás. A kardiológia esetében ez különösen figyelemre méltó eredmény, hiszen a felmérés 12 éves történetében most először csökkent a várakozási idő ezen a területen. Korábban minden évben emelkedést mértek. Sajnos több szakterületen jelentős, 10 napot meghaladó növekedést mutatnak az adatok – írták.
A diabetológiai szakrendeléseken 21 nappal, a nefrológiában 19 nappal, a bőrgyógyászatban 17,6 nappal, a gasztroenterológiában 13 nappal, a pszichiátriában pedig 11,7 nappal nőtt az átlagos várakozási idő egy év alatt.
A betegeknek továbbra is az endokrinológiai szakrendelésekre kell a legtöbbet várniuk: az átlagos várakozási idő immár 85,4 nap, ami egy év alatt további hét napos emelkedést jelent.
A második leghosszabb várakozási idő a bőrgyógyászatban mérhető. Az idei, 17,6 napos növekedés következtében a betegeknek átlagosan már 56,5 napot kell várniuk egy időpontra. Az angiológia szintén régóta hiányszakmának számít. Ezen a területen 55 nap lett az átlagos várakozási idő, ami a harmadik legrosszabb eredmény. Kardiológiában továbbra is magas, átlagosan 54 nap a betegfogadási listák hossza, míg diabetológiában és szemészetben is 50 nap körüli értékek voltak mérhetők. A tavaly bevont három új szakterület közül a laboratóriumi diagnosztika érdemel külön figyelmet. Itt az átlagos várakozási idő 14 nap, ami négy napos javulást jelent az előző évhez képest.
Komoly orvoshiány van
Az idei felmérésben arra is rákérdeztek az intézményvezetőknél, hogy szerintük milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a betegfogadási listák hosszát. A válaszok összesítése alapján a rendelések 56 százalékában az orvoshiány jelenti a legnagyobb problémát. A válaszadók szerint az esetek 15 százalékában olyan páciensek is szakrendelésre kerülnek, akiknek problémáját a háziorvos is kezelhette volna. A kitöltők 14 százaléka szerint fontos lenne a teljesítményalapú finanszírozás szélesebb körű alkalmazása mind az orvosok, mind a szakdolgozók esetében. A válaszadók 6 százaléka úgy véli, hogy valamilyen szankcióra lenne szükség azokkal a betegekkel szemben, akik előzetes lemondás nélkül nem jelennek meg a lefoglalt időpontjukon. A szakrendelők szerint emellett több szakdolgozóra, valamint a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) további kiterjesztésére is szükség lenne a várakozási idők érdemi csökkentéséhez.