A Digital Services Act (DSA) jogszabályban foglaltak hazai koordinátora a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lett, utóbbi szerint ezzel új fejezet nyílik a digitális világban és átláthatóbbá válik az online platformok működése.

Ez a rendeletminden online szolgáltatóval szemben komoly új követelményeket támaszt – hangsúlyozzák a KPMG szakértői.

A DSA egy átlátható és biztonságos digitális piaci környezet megteremtése érdekében a digitális szolgáltatók számára új kötelezettségeket ír elő, és a fogyasztókat jobban védő szabályokat vezet be, amelyek többek között elősegítik a kisebb internetes szolgáltatók versenyképességét is.

Négy kategória

Az Európai Unió által hozott rendelet négy különböző kategóriába sorolja a digitális szolgáltatókat, és ezek számára eltérő számú és komolyságú jogszabályi kötelezettséget ír elő annak érdekében, hogy megvédje a felhasználókat az álhírektől, az átverésektől, a dezinformációktól, vagy az őket sértő, jogellenes tartalmaktól.

A DSA alapvetően kiterjed minden online közvetítést nyújtó szolgáltatóra, de ezen belül megkülönböztet három szűkebb kategóriát. A három kategórián belül a legtágabb kategória a tárhelyszolgáltatók, ezen belül szerepelnek az online platformok úgy általában, azon belül pedig a óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőprogramok.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint DSA a gyakorlatban is érvényre juttatja azt az elvet, hogy ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is. Minél nagyobb a méret, annál nagyobb az online platformok felelőssége.

Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, aki a blokk technológiai szabályozásának nagy részét irányította, azt mondta, hogy a jogszabály biztosítja, hogy a platformokat felelősségre vonják a szolgáltatásaik által a társadalomra és a polgárokra jelentett kockázatokért.

A Menyhárt Ügyvédi Iroda szerint a rendelet többek között szabályozza a hatálya alá tartozó szolgáltatások – így pl. a keresőmotorok, közösségi média felületek, webáruházak, vagy éppen a tárhelyszolgáltatók – felügyeleti tevékenységét, valamint azt is, hogy az érintett szolgáltatóknak felügyeleti díjat kell fizetniük a felügyeletet ellátó szervezetnek.

A digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA) komoly változást hoz az uniós, így a hazai felhasználók, vállalkozók és online platformok életébe is. A 2022 novemberében hatályba lépett szabályozás új szakaszhoz érkezik, ugyanis holnaptól az összes rendelkezését kötelezően alkalmazniuk kell az érintetteknek.

Az óriásplatformok már tavaly nyártól ebben élnek

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint a legalább 45 millió uniós felhasználóval rendelkező online óriásplatformok (mint például a Meta vagy a TikTok), és a népszerű keresőprogramok (például Google) már 2023 nyarának végétől kötelesek megfelelni a DSA által támasztott követelményeknek.

A kisebb szolgáltatóknak, így az érintett hazai vállalkozásoknak pedig 2024. február 17-től, azaz holnaptól szükséges alkalmazniuk a DSA vonatkozó rendelkezéseit.

Ezek a meghatározó változások

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály több meghatározó változást is tartogat az egyes szereplők számára. A teljesség igénye nélkül az alábbiak a legfontosabbak:

  1. A felhasználók számára biztonságosabb online környezetet teremt a DSA, amelyben egyszerűbben tudják bejelenteni az oldalakon elérhető jogellenes tartalmakat, árukat és szolgáltatásokat. A felhasználók által közzétett tartalmakat nem lehet többé indokolás nélkül eltávolítani, bármikor kifogást emelhetnek egy ilyen döntés ellen. Biztonságosabbá válik továbbá az online vásárlás, többet lehet majd tudni arról, hogy ténylegesen kik értékesítik a felhasználók által vásárolt termékeket.
  2. A vállalkozások számára a DSA egységes szabályrendszert alakít ki az egész EU-ra vonatkozóan, és hatékonyabban fellép a jogellenes online tevékenységek és termékek ellen – ezáltal a jogszerűen működő vállalkozások növelhetik saját eredményességüket. Egyszerű és hatékony új mechanizmusokat vezet be a jogellenes tartalmak jelentésére, és mentesíti a kis- és mikrovállalkozásokat a legköltségesebb kötelezettségek alól.
  3. Az online platformok esetében EU-szerte egyértelműbbé teszi a kötelezettségeket, és komoly intézkedéseket vezet be az interneten kínált jogellenes áruk, szolgáltatások és tartalmak felszámolása érdekében. Új kötelezettségeket határoz meg az üzleti felhasználók online piactereken való nyomon követhetőségére, és hatékonyabb biztosítékokat nyújt a felhasználók számára.

Változnak a szerződési feltételek is

A Homoki Ügyvédi Iroda szerint várhatóan jelentősen felforgatja minden közvetítő szolgáltató működését az, hogy a felhasználók védelme érdekében a DSA is saját előírásokat fogalmazott meg a szerződési feltételeik tartalmával kapcsolatosan.

Az új elvárások általános jelleggel a felhasználás korlátozásával kapcsolatos információk közzétételére vonatkoznak (beleértve az esetleges moderálást, automata döntéshozatalt, illetve a panaszkezelést), de megtalálhatjuk az egyoldalú módosításról való értesítés kötelezettségét is.

Elsőként a magyar médiahatóságot nevezték ki koordinátornak

A DSA létrehozta a digitális szolgáltatási koordinátorok intézményét, amelynek 2024. február 17. után kulcsfontosságú szerepe lesz a rendelet végrehajtásában. Magyarországon, az Európai Unióban elsőként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) nevezték ki erre a feladatra.

Az NMHH mai közleményében hangsúlyozta: a cél, hogy az érdekelt felekkel partneri viszonyt alakítson ki, illetve egyfajta tudásmegosztó központként működjön annak érdekében, hogy minél hatékonyabban támogassa és védje a felhasználókat.

A hatóság ebből a célból indította el az onlineplatformok.hu honlapját, ahol a szabályozási újdonságokról, illetve a tudatos platformhasználatról szóló ismeretterjesztő cikkeket, tanulmányokat tesz közzé.