Ez a lehetőség fennáll a végrendelet hiányában irányadó
törvényes öröklési rend esetében is. Ezt a megállapodást osztályos egyezségnek
hívják. A Jogadó.blog szerint az osztályos egyezség definícióját két helyen határozza meg a jog.
A Polgári törvénykönyv szerint az örökösök a hagyatékot –
kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan – a hagyatéki eljárásban kötött
egyezséggel feloszthatják egymás között. Osztályos egyezség esetén a hagyatékot
öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni.
A hagyatéki eljárásról szóló törvény szerint pedig az osztályos
egyezség a hagyatéki eljárásban az örökösként érdekeltek között létrejött – a
hagyatékban való részesedés mellett és kizárólag a hagyatéki vagyonra (annak
egészére vagy részére) vonatkozóan kötött –, élők közötti jogügyletnek nem
minősülő egyezség.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatai szerint tovább nőtt a végrendelkezők száma, tavaly mintegy tíz százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2021-ben.
A végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia, ami azt jelzi, hogy az utóbbi években elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon.
Az egyezségbe nem
lehet akárkit bevonni
Az osztályos egyezség tehát az öröklésben érdekeltek olyan
megállapodása, amelyben arról állapodnak meg, hogy mit és milyen arányban
örököljenek a hagyatékból.
Fontos, hogy az osztályos egyezségbe az öröklésben nem
érdekelt személyt viszont nem lehet bevonni, azaz például az örökhagyó unokája
nem vehet benne részt, kivéve, ha a végrendelet vagy a törvényes öröklés
alapján örökös (mert ekkor öröklésben érdekelt személy).
A megállapodásban lehetőség nyílik arra, hogy a
végrendelettől eltérően egyes vagyontárgyakat más-más öröklésben érdekelt
kapjon; vagy arról, hogy a végrendelet vagy a törvényes öröklési rend szerint
járó örökségnél egyikük többet vagy kevesebbet kapjon.
Az osztályos egyezség egy speciális közös tulajdon (ez a
hagyatéki osztály) megszüntetési módja is, amennyiben arra irányul, hogy az
egyes vagyontárgyaknak egy-egy tulajdonosa legyen. Az örököstársak közötti
egyéb vagyoni vitákat nem lehet az osztályos egyezségben eldönteni.
Az örökhagyók többsége egyszer készít végrendeletet, ám egyre gyakoribb a végrendeletek karbantartása is az anyagi vagy családi helyzet megváltozása miatt, mert komoly problémákat okozhat, ha a végrendelet nem a tényleges állapotot tükrözi. A közjegyzői kamara tapasztalatai szerint gyakran kerül elő több végrendelet is a hagyatéki eljárás során, ami szinte mindig vitához és pereskedéshez vezet. Az ilyen esetekre javasolt, hogy az örökhagyók vonják vissza korábbi végrendeletüket.
Az érvényes végrendelet 7 fontos szabálya
Az Érthetőjog.hu szerint az alábbiak:
1. Csak személyesen. Vannak dolgok az életben, amit magunknak
kell megcsinálni. Ilyen a végrendelkezés is. A törvény kiköti, hogy
„végrendelkezni személyesen lehet”. Vagyis arra nincs mód, hogy meghatalmazzunk
valakit, hogy helyettünk elmenjen a közjegyzőhöz, ügyvédhez elkészíttetni a
végrendeletünket.
2. Fontos, hogy szerepeljen rajta a készítés dátuma.
3. Saját kezűleg írt végrendelet esetén azt az elejétől a
végéig a személynek magának kell írnia. Ahogy már említettem, a géppel történő írás
nem minősülhet ilyennek. Ebben az esetben tehát fontos a kézírás.
4. Nem hiányozhat az aláírás.
5. Ha nem mi magunk írjuk kézzel a végrendeletet, és az több
lapból áll, akkor minden lapot alá kell írni.
6. Tanúk esetén a tanúk aláírása sem hiányozhat, és azt is fel
kell tüntetni, hogy ők, mint tanúk írták alá az iratot. Több lapból álló
végrendelet esetén minden lapon ott kell lennie a tanúk aláírásának is.
7. Több lapból álló végrendelet esetén minden lapot folyamatos
sorszámmal kell jelölni. Vagyis minden lapot be kell számozni, és az első után
véletlenül sem következhet a harmadik. A számozásnak egymás után, kihagyás
nélkül kell szerepelnie.