Goda Mark, a Goda Legal vezetője szerint meg kell különböztetni a vezető állású munkavállalók és a nem vezető állású munkavállalók kártérítési felelősségét, hiszen jócskán van különbség megítélésükben. A vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel, szemben a többi munkavállalóval, akiknél a kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a négyhavi távolléti díjnak megfelelő összegét.

Ehhez persze pontosan meg kell határozni, ki minősül vezető állású munkavállalónak, mert például egy műszakvezető nevében hiába van ott a vezető szó, attól még nem biztos az ilyen jellegű minősítése.

A Napi.hu korábban megírta, hogy főszabály szerint a társaság felel a külső, harmadik személyeknek okozott kárért, ám ha a vezető tisztségviselő a cég fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe, megtörténhet, teljes magánvagyonával felel.

Gondatlanság és súlyos gondatlanság

Goda Mark elmondta: természetesen azt az esetet érdemes megvizsgálni, amikor nem a vezető, hanem a vezető állásúnak nem minősülő dolgozó okoz kárt.

A Munka törvénykönyve nem sorolja fel taxatívan, hogy milyen magatartás minősül súlyos gondatlanságnak, gondatlanságnak. Ez azt jelenti, hogy jogvita esetén a bíróság az eset összes körülményeinek figyelembevételével egyedi döntést hoz, hogy ez most „sima” gondatlanság, vagy súlyos gondatlanság.

Milyen esetekről beszélhetünk? Tipikusak a szállítmányozási ügyek, rosszul rögzítették az árut, a targoncáról leesett a raklap és összetört minden. Természetesen a főszabály szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A körülményeknek azért van döntő jelentősége, mert a munkavállaló a teljes kárt nem csak szándékosság, hanem súlyos gondatlanság esetén is köteles megtéríteni, ha csupán gondatlanul járt el, a kártérítés mértéke – miként fentebb szó volt róla - nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.

De ez már aztán szándékosság

Szándékos károkozás esetén is kötelező a teljes kárt megtéríteni. Jellemző esetek?  Például a munkavállaló visz egy projektet, megfelelő adatbázisa van hozzá, és nemes egyszerűséggel azt a céges számítógépről kitörli. A főnök pedig nem tudja elérni az üzleti partnereket, a céges laptopon már nincs információ.

De szándékos lehet a munkavállaló céges autóval elkövetett gyorshajtása is, melynek következtében a bírságot a céges autó tulajdonosára, üzembentartó, azaz a munkáltatóra rója ki a hatóság. A munkáltató ilyen esetben a bírság megfizetéséből eredő kárát a munkavállalóval szemben érvényesítheti teljes egészében.

Érdekes a leltárhiány kérdése, ha például eltűnnek gyógyszerek, elektronikai eszközök vagy egyéb raktárkészlet. Itt egy nagyon fontos szabály van: a munkáltatónak leltárfelelősségi megállapodást kell kötnie a munkavállalóval, ebben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. Ennek hiányában a munkáltató igényérvényesítési jogai jóval korlátozottabbak.

Az „ártatlan” kleptomániás munkavállaló

A Munka törvénykönyve ezt a kategóriát nem ismeri, igazolhatja a munkavállaló akár, hogy klinikai kezelés alatt áll, ez akkor is kívül esik a munkajog körén – húzta alá Goda Mark.

Ha a munkavállaló lop, és lebukik, akkor akár azonnali hatállyal fel lehet mondani a munkaviszonyt, ez egy súlyos lépés, hiszen nincs felmondási idő, nincs végkielégítés, amely például egy rendes felmondásnál járhat.

A munkáltatónak itt egy dologra kell nagyon figyelnie. Az azonnali hatályú felmondás indokolásába ne írja be, hogy alkalmazottja lopott. Ezt ugyanis egy büntetőjogi tényállás, amit ő nem mondhat ki. Ha büntetőfeljelentést is tesz, akkor majd az eljáró bíróság dönthet jogerős ítéletében.

Ehhez pedig akár több bírói fórumon is végig kell mennie az ügynek, tehát egy azonnali hatályú felmondásban nem lehet megállapítani egy büntetőjogi törvényi tényállást. Azt viszont le lehet írni egy azonnali felmondásban indokolásként, hogy a munkavállaló az adott tárgyat, eszközt a munkáltató engedélye nélkül kivitte a munkáltató területéről vagy legalábbis megkísérelte azt.

Nem tekinthető vétőképtelennek

A kártérítési felelősség alól az mentesülhet, aki vétőképtelen, azaz a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni – mondta el a Napi.hu-nak a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda szakértője.

Szabó Gergely szerint amennyiben a kleptomániában szenvedő személy tudja, hogy amit tesz az bűncselekmény és ezzel károsítja a munkáltatót, akkor nem tekinthető vétőképtelennek.

A munkaviszony megszüntetésével szemben nem lehet hivatkozni a kleptomániára, mint viselkedészavarra, mert a felmondásnak nem feltétele a dolgozó vétkessége vagy a magatartásának szándékossága. Amennyiben a dolgozó lop, az akkor is a  munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével összefüggő felmondási ok, ha a cselekménye viselkedészavarra vezethető vissza.