16 százalékponttal vezet a Tisza Párt jelöltje a választani tudók között Budapest 14. országgyűlési választókerületében, amelyhez a XVI. kerület, valamint a X. és a XVIII. kerület egy része tartozik. A 21 Kutatóközpont december 15. és 18. között készült telefonos reprezentatív felmérését egy magánember, Rácz László vegyészmérnök megbízásából készítettek – írta a Telex.

A választókerület jelentős részben azonos a korábbi 13-as OEVK-val, ahol Vajda Zoltán ellenzéki jelölt (45,36 százalék) szoros küzdelemben nyert 2022-ben a fideszes Szatmáry Kristóf (44,61 százalék) ellen. Az egész országban itt volt a második legkisebb különbség, mindössze 468 szavazat döntött.

  • A felmérés szerint a regnáló ellenzéki képviselő indulása mellett is a Tisza jelöltje vezet,
  • a választani tudók 49 százaléka a tiszás Szabó Alexandrára szavazna,
  • 33 százalékuk a fideszes Szatmáry Kristófot,
  • 12 százalékuk Vajda Zoltánt támogatja, aki most függetlenként indul.
  • A Mi Hazánk jelöltjére 3, a DK-ra 2 százalék szavazna, 1 pedig másra.

A részvételüket biztosra ígérő választók körében hasonlóan alakultak az arányok, ám a Tisza jelöltjének itt minimálisan még nagyobb az előnye: 52 százalékon áll, míg Szatmáry 34, Vajda 11 százalékon. A teljes népességen belül 13 százalék nem tudott választani, így van még némi tartalék, akiket meg lehet próbálni elérni.

A pártok között még nagyobb Magyar Péterék fölénye a választókerületben: a Tisza 57, a Fidesz 30, a Mi Hazánk 5, a DK 4, az MKKP 4 százalékon áll a választani tudók között. A részvételüket biztosra mondók körében hasonlóak az arányok, a Tisza 60 százalékot kapna egy mostani választáson.

Budapest 16 országgyűlési választókerületéből akár 12 olyan körzet lehet, ahol a 2022-ben győztes ellenzéki képviselő is megmérkőzik a Fidesz és Tisza Párt jelöltjével. Budán például Tordai Bence, Zuglóban Hadházy Ákos, Újpesten Varju László, Csepelen Szabó Szabolcs indul a két nagy párt ellen.

Választási hullám tarolta le Európát, most Magyarországon a sor

2025-ben Európában több helyen gyengültek a hagyományos pártok, miközben erősödtek a populista és rendszerkritikus erők. Az angolszász országokban Trump visszatérése jelentős befolyást gyakorolt a választások végkimenetelére. A következő év nemzetközileg kevesebb kiemelt érdeklődésre számot tartó választást tartogat, éppen a magyar országgyűlési választás lehet az, amelyre a legnagyobb figyelem hárulhat Európában.