Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyar Péter miniszterelnök egy fajsúlyosnak tekinthető bejelentést tartogatott szombat délutánra, amikor is közölte, miből is áll – az egyébként hosszabb időt igénylő alkotmányozási folyamatot megelőző – új Alaptörvény-módosítás végső változata.
Ismert, a nyilvánosságban immár hetek óta a módosítás legtöbb vitát generáló pontjai közt foglal helyet, hogy az aktuális államfő megbízatása megszűnne, valamint a képviselői mandátumlimit bevezetése, mely amúgy több jelenlegi ellenzéki politikust is hátrányosan érint.
Most a Facebook-oldalán publikált videójában a miniszterelnök kifejtette, a módosításcsomag elemeiben min változtattak, és mi maradt az eredeti elképzelések mentén.
A miniszterelnök a bejelentésében emlékeztetett arra, hogy azt ígérték, „megszabadítják Magyarországot attól a rendszertől, amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársaság intézményeit”. Azt mondta, e munka következő fontos lépése, hogy ma benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. Mint folytatta:
Ezzel, 36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon.
A kormányfő szavai szerint a módosítás minden egyes rendelkezése ugyanazt a célt szolgálja: azt, hogy „a magyar államot soha többé ne ejthesse senki foglyul”. Magyar felsorolta:
- Megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása, meglátása szerint nem maradhat az a személy a tisztségben, aki „közreműködött a köztársaság lebontásában, sőt éltette a jogállamot lebontó kormányt”. Szerinte Sulyok Tamás ennek a folyamatnak „a legnagyobb szurkolója volt”, cserbenhagyta Magyarországot, a magyar embereket. Utódját várhatóan még nyáron megválasztja a parlament.
- Helyreállítják az Alkotmánybíróság függetlenségét, visszaadva az Orbán-rendszer előtti jogköreit, újra megkapják a jogot vezetőik megválasztásában meghatározó módon.
- Szűkítik a sarkalatos törvények körét.
- Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, mert korábban „az Orbán-rendszer janicsárjai számára Magyarország közös vagyona egy hadizsákmány volt”. Azt ígérte, amit a nemzettől elloptak, a magyar állam vissza fogja venni.
- Egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül szolgálhatja a hazáját. Azt mondta, a képviselőség nem hitbizomány, nem nemesi rang, nem életforma, szerinte jót fog tenni, ha a politikát rákényszerítjük, hogy mindig gondoljon a jövőre.
Jelezte azt is, hogy a több tízezer véleményezés alapján számos ponton azonban módosítottak:
- Szigorúbb szabályokat alkottak az alkotmányos intézmények vezetőire nézve: az Ab tagjainak megbízatása 12 év helyett 9 év lesz, újraválasztási lehetőség nélkül.
- Az OBH és a Kúria elnöke 9 helyett 6 évre kap megbízatást, szintén újraválaszthatóság nélkül.
- A bírák jogot kapnak a vezetőik visszahívásának kezdeményezésére, fontos szerepük lesz az új bírósági vezetők kinevezésében.
- Pontosították a képviselői mandátumkorlátot is: a mostani Országgyűlés mandátumát nem érinti az új szabály, de a jövőbeli országgyűlési választásokon már alkalmazandó lesz.
- Tovább szűkítették a sarkalatos törvények körét.
- Megszüntetik a Költségvetési Tanács költségvetési vétójogát, és kivezetik az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait. A köztársaságban a választott parlament dönt a költségvetésről, a kormány kormányoz, az intézmények pedig szolgálnak uralkodás és akadályozás helyett, fogalmazott.
- Búcsút mondanak a vármegye elnevezésének a főispánokkal együtt, mert egy modern közigazgatásnak nem az a dolga, hogy újkori feudalizmust építsen főispánokkal, uradalmi birtokokkal vagy éppen vármegyékkel, érvelt. Elmondta, a cél, hogy tisztességesen, magas színvonalon és minden magyar embert egyformán szolgáljon.
Mint összegzett, ez az Alaptörvény-módosítás „lezárja a rombolás korszakát, és egyben ősztől egy hatalmas munka kezdődik, az új magyar alkotmány közös kidolgozása”. Úgy látja, ennek megírásában végre minden magyar részt vehet, és ezt minden magyar a sajátjának érezheti.
Alkotmányt, nem alaptörvényt alkotunk
– szögezte le a miniszterelnök, aki felidézte, ez az 1989-es rendszerváltás máig beteljesületlen ígérete.
A kormányfő arról is szólt, hiszi, hogy „különleges időszakot élünk, egy nemzet tanulja újra, mit jelent saját kezébe venni a sorsát”.
„Ezt a lehetőséget soha többé ne engedjék ki a kezükből”
– kérte Magyar Péter, aki azzal zárta mondanivalóját: ez az ország, a hatalom és a leendő „Alkotmány is az Önöké lesz, amelyet a következő hónapokban együtt kezdünk el megalkotni”.
Összegezve a módosítások végső formájának főbb pontjai:
- 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
- A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.
- Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése.
- Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.
- Kevesebb sarkalatos törvény.
- Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
- A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
- A közpénz védelmének erősítése.
- A vármegyék visszanevezése megyékre.
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
- Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.
A kormányfő egyébiránt közösségi oldalán már előre jelezte, a mai napon a kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. Ezt a Tisza első embere az antikorrupciós lépésekre alapozott Tisztítótűz Műveletének részeként harangozta be szűk két hete a parlamentben.
A 17. Alaptörvény-módosítás főbb elemei a bejelentés előtt, eredetileg a következők lettek volna:
- A hivatalban lévő köztársasági elnök – Sulyok Tamás – megbízatásának megszüntetését kezdeményezik.
- Az országgyűlési képviselők mandátumát legfeljebb 12 évben – három ciklusban – korlátoznák.
- Az alkotmánybíráknál visszaállítanák 70 éves felső korhatárt, és az Ab tagjainak megválasztása 12 év helyett 6 évre szólna, egyszeri újraválaszthatóság mellett.
- Létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésével foglalkozna.
- A bírák nagyobb beleszólást kapnának az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria vezetőinek kiválasztásában és visszahívásában.
- Csökkentenék azon ügyek körét, amelyekhez kétharmados parlamenti többség szükséges.
- Megszüntetnék az Alkotmánybíróság hatáskörének jelenlegi korlátozását egyes költségvetési és adóügyekben.
- Hatályon kívül helyeznék a közpénz jelenlegi alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen elrejthető.
- Felülvizsgálnák az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályait.
Közvetlen előzmény, hogy a Tisza-kormány tárgyalta az Alaptörvényt módosító csomag társadalmi egyeztetésre beérkezett véleményeket, amelyből több mint 23 ezer futott be közlésük alapján. Azt már korábban is jelezte Magyar ezek nyomán, hogy a képviselői mandátumok 12 vagy 8 évre korlátozása kapcsán, hogy 95 százalék, „a nagy többség szigorítást kért, nagy változás várhatóan nem lesz”. Az e heti kormányzati tájékoztatón a miniszterelnök azt is előrebocsátotta, „még ebben a módosításban visszanevezzük a vármegyéket megyékre, a főispánokat pedig kormánymegbízottakra”, úgy érvelve, „a 21. században modern elnevezésekre van szükség”. Azzal, hogy a 8 éves miniszterelnöki mandátumlimitet már elfogadta az Országgyűlés kétharmados többséggel, Orbán Viktor soha többé nem töltheti be ezt a tisztséget – bár ezt a volt miniszterelnök sem hagyta szó nélkül: lex Orbán névre keresztelte el.