Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A demokráciát erősíti a 17. alkotmánymódosítás többek között a valódi fékek és ellensúlyok, a független intézmények, az átlátható közpénzfelhasználás és rendszeres politikai megújulás biztosításával – erről írt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter hétfői Facebook-posztjában.
A miniszter szerint „A vergődés 50 árnyalata”, amikor Bóka János fideszes exminiszter „Az önkény 50 árnyalata” címmel szólalt fel az Országgyűlésben.
Az uniós pénzek hazahozatalát 4 éven át sikertelenül próbálgató volt miniszter szerint a változtatások a hatalom koncentrációját és az önkényt szolgálnák – fogalmazott. Ennek éppen az ellenkezője igaz – szögezte le, közölve, az Alaptörvény módosítását célzó javaslat 12 pontja arra irányul, hogy kevesebb legyen a korlátlan politikai hatalom, erősebbek legyenek a fékek és ellensúlyok, és több döntés kerüljön vissza a demokratikus intézményekhez.
Az első pont a 12 éves, legfeljebb három ciklust engedő képviselői időkorlát nem az önkényt, hanem a politikai elit megújulását szolgálja. Senki sem építhet élethosszig tartó parlamenti karriert, új emberek és új gondolatok előtt nyílik meg az út.
Ez a Tisza saját képviselőinek is éppúgy korlát, mint bárki másnak
– hangsúlyozta.
A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése nem személyekről, hanem a demokratikus legitimáció helyreállításáról szól. Egy új politikai korszak kezdetén indokolt, hogy a közjogi tisztségeket is az új parlamenti felhatalmazás alapján töltsék be. A Tisza a kampányban az összes „Orbán-báb" eltávolítását ígérte. „Ehhez képest a lehető legfinomabban, legkevesebb beavatkozassal élve, de a társadalom elvárásainak megfelelő módon alkottuk meg az új szabályozást" – írta a miniszter.
A függetlenebb Alkotmánybíróságra (Ab) és 70 éves alkotmánybírói korhatárra vonatkozó javaslat nem gyengíti, hanem erősíti az alkotmányos kontrollt. Az Ab ismét valódi fékként működhet a mindenkori kormányzattal szemben. Ez ráadásul egy korábbi szabály visszaállítása, amit a Fidesz személyre szabott jogalkotással, Polt Péter kedvéért változtatott meg – húzta alá.
Hozzáfűzte, az Ab hatásköreinek visszaadása az egyik legerősebb garancia az önkény ellen. A testület több lehetőséget kap arra, hogy felülvizsgálja a törvényhozás döntéseit – írta a miniszter.
Erősebb bírói önigazgatást eredményez, ha a bírók kezdeményezhetik vezetőik visszahívását. Ez csökkenti a politikai befolyás lehetőségét és erősíti a bírói függetlenséget – hangsúlyozta.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a közvagyon védelmét szolgálja. A cél, hogy az eltűnt közpénzek felderítése és visszaszerzése intézményes garanciát kapjon – húzta alá.
„A korrupció elleni küzdelem az önkény eszköze lenne? Nem. Németh Balázs az NVVH (Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal) miatt aggódik és új ÁVH-t vizionál. Szerintem összekeverte a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatallal" – írta a miniszter.
A sarkalatos törvények számának csökkentése nem több, hanem kevesebb „bebetonozott" szabály. A megválasztott parlament nagyobb mozgástérrel rendelkezik, s így a demokratikus többség valóban kormányozhat.
„Az lenne a diktatúra, ha a mindenkori kormány lehetőséget kap a valódi kormányzásra?"
– érvelt.
A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése kapcsán Tanács Zoltán arra hívta fel a figyelmet: egy nem választott testület nem akadályozhatja meg egy demokratikusan megválasztott parlament működését. A költségvetésről végső soron a választók által felhatalmazott képviselőknek kell dönteniük.
A közpénzek védelmének erősítése nagyobb átláthatóságot, szigorúbb elszámoltathatóságot jelent.
Az adófizetők pénze nem magánvagyon. Ez lenne az elnyomás? Nem
– írta Tanács.
A vármegyék visszanevezése megyékre nem hatalmi kérdés, hanem egyszerűség és közérthetőség kérdése. A hétköznapi közigazgatási nyelv visszaállítása – fogalmazott.
„Feudalizmus helyett modern demokrácia. Ez lenne a diktatúra? Ráadásul a visszanevezést úgy hajtjuk végre, hogy az elviselhető költségvetési terhet jelentsen" – írta a miniszter.
Az önálló szabályozó szervek alkotmányos szabályainak felülvizsgálata esetében a cél, hogy ezek az intézmények valóban függetlenek legyenek, ne politikai kinevezések hosszú távú bebetonozásának eszközei.
Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetésének célja pedig az egységes rendészeti rendszer, világos felelősségi viszonyok és a párhuzamos állami szervezetek csökkentése.
A demokrácia nem attól erős, hogy a mindenkori kormány korlátlan hatalommal rendelkezik. Hanem attól, hogy vannak valódi fékek és ellensúlyok, független intézmények, átlátható közpénzfelhasználás, rendszeres politikai megújulás és olyan szabályok, amelyek minden kormányra egyformán vonatkoznak. Erről szól az Alaptörvény 17. módosítása, és a Tisza összes eddigi intézkedése – írta.
Nem az önkény megerősítéséről szól, hanem arról, hogy Magyarország demokratikus intézményei ismét a polgárokat szolgálják, és ne egyetlen politikai erő hosszú távú bebetonozását. Teljesen mindegy, hogy azt az erőt Fidesznek vagy Tiszának, vagy bármi másnak hívják
– rögzítette Tanács Zoltán, aki a hosszú évekre bebetonozott, kontroll nélküli alapítványi rendszer ellen is szót emelt a közelmúltban.