Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egész életük során hormonális hullámvasúton utaznak a nők, és mivel egyre tovább élnek, ma már életük akár egyharmadát is menopauzában töltik – mondta a Richter által szervezett háttérbeszélgetésen Jakab Attila szülész-nőgyógyász, endokrinológus. A szakember szerint ma Magyarországon a női társadalom jelentős része érintett a menopauza valamely szakaszában, mégis sok tévhit és bizonytalanság övezi ezt az életszakaszt.
Enyhe tünetekkel kezdődik....
A menopauza hátterében a petefészkek tüszőkészletének fokozatos kimerülése áll. Születéskor még mintegy kétmillió tüsző található a petefészkekben, ám számuk az évek során folyamatosan csökken. A tüszőtartalék jellemzően 50–52 éves kor körül merül ki véglegesen. Bár a petesejtek száma már 40 éves kor után jelentősen csökken, az ösztrogénellátottság még hosszabb ideig fennmaradhat.
A változások azonban jóval korábban elkezdődnek. A premenopauza időszakában, amely sok nőnél már a 30-as évek végétől vagy a 40-es évek elejétől megjelenhet, a hormontermelés fokozatosan veszít stabilitásából. Elsősorban a progeszteronszint csökken, miközben az ösztrogénszint még többnyire a normál tartományban mozog. Emiatt a tünetek gyakran enyhék, sokan nem is kötik azokat a közelgő menopauzához.
A perimenopauza időszakában azonban már egyre markánsabb panaszok jelentkezhetnek. Az ösztrogénszint ilyenkor nem egyszerűen csökken, hanem hullámzóvá válik: egyes hónapokban még magas lehet, máskor hirtelen visszaesik. Ez a hormonális ingadozás áll a változatos és sokszor kiszámíthatatlan tünetek hátterében.
A leggyakoribb panaszok közé tartozik a rendszertelenné váló menstruáció, a hőhullámok, az éjszakai izzadás, az alvászavar, a szívdobogásérzés, a hangulatingadozás, valamint a memória- és koncentrációs problémák. Sok nő számol be úgynevezett „agyi ködről” is: nehezebben találja a megfelelő szavakat, feledékenyebbé válik, vagy nehezebben tud egyszerre több feladatra figyelni.
A testi változások is egyre látványosabbá válhatnak. Gyakori a hasi típusú súlygyarapodás, az izomtömeg csökkenése, az anyagcsere lassulása, az ízületi fájdalom, a bőr kiszáradása, a haj elvékonyodása, a hüvelyszárazság, a visszatérő húgyúti fertőzések és a libidó csökkenése. A tünetek intenzitása ugyanakkor jelentősen eltérhet. Vannak nők, akik szinte észrevétlenül jutnak el a menopauzáig, míg mások életminőségét komolyan befolyásolják a hormonális változások.
A menopauzáról hivatalosan akkor beszélünk, ha a menstruáció 12 egymást követő hónapon keresztül elmarad. Ezt követően az ösztrogénszint tartósan alacsony marad, ami hosszabb távon növelheti a csontritkulás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát
– tette hozzá a professzor.
A menopauza legismertebb panaszai közé tartoznak az úgynevezett vazomotoros tünetek. Az elnevezés arra utal, hogy az ösztrogénszint csökkenése megzavarja a szervezet hőszabályozását, valamint az erek tágulásának és szűkülésének szabályozását. Ennek következményei a hőhullámok, az éjszakai izzadás, a kipirulás és a hirtelen jelentkező melegségérzet. A szakemberek szerint a perimenopauzában gyakran a pszichés tünetek dominálnak, míg a posztmenopauzában inkább a vazomotoros panaszok kerülnek előtérbe.
A hormonpótlás nem ördögtől való
A nem gyógyszeres megoldások között Jakab Attila a rendszeres mozgás, a testsúlykontroll, a megfelelő étrend, a kognitív viselkedésterápia és a jóga fontosságát emelte ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem minden nőnek van szüksége gyógyszeres kezelésre, de ki kell mondani, hogy a hormonpótlás nem ördögtől való.
A hormonterápia széles körű alkalmazása az 1970-es évekre nyúlik vissza, amikor az Egyesült Államokban elkezdték alkalmazni a menopauzális tünetek kezelésére. A kezelés gyorsan enyhítheti a vazomotoros tüneteket, segíthet megelőzni a csontritkulást, kedvezően hathat több szervrendszer működésére, hozzájárulhat a bőr kollagéntartalmának megőrzéséhez, és csökkentheti a vastagbélrák kockázatát is.
Ennek ellenére Magyarországon ma is viszonylag kevesen élnek a lehetőséggel, pedig a szakember szerint a nők mintegy 90 százaléka alkalmas lehetne a kezelésre.
A hormonpótló kezelésekkel kapcsolatban hosszú éveken át komoly félelmek éltek a köztudatban. Jakab Attila felidézte, hogy a 2000-es évek elején nagy visszhangot kaptak azok az amerikai kutatások, amelyek a hormonkezelést az emlőrák fokozott kockázatával hozták összefüggésbe. Az azóta eltelt időben azonban számos új vizsgálat árnyalta a képet, és több korábbi következtetést is felülvizsgáltak.
Erre utalt Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon csoportszintű PR-, CSR- és kormányzati kapcsolatokért felelős főosztályvezetője is, amikor a menopauzakezelés egyik legfontosabb közelmúltbeli fordulatáról beszélt. Mint mondta, 2025-ben az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) bejelentette, hogy bizonyos menopauzális hormonterápiák esetében megkezdi a több mint húsz éve érvényben lévő úgynevezett fekete keretes figyelmeztetések felülvizsgálatát.
A figyelmeztetéseket még 2003-ban vezették be a Women's Health Initiative (WHI) vizsgálat eredményei nyomán, amelyek a hormonkezelést az emlőrák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a demencia fokozott kockázatával hozták összefüggésbe. Az FDA szerint az azóta felhalmozódott tudományos bizonyítékok alapján a kockázatok korábbi megítélése túlzottan általánosító volt, különösen a menopauza kezdetéhez közel álló nők esetében.
A magyar nők 16 százaléka a változókorról semmilyen tudással nem rendelkezik
Miközben a szakmai álláspont sokat változott, a menopauzával kapcsolatos tudatosság Magyarországon továbbra is alacsony. A Richter nemzetközi kutatása szerint a menopauzát átélő magyar nők kevesebb mint harmada, mindössze 27 százaléka fordul orvoshoz a panaszaival. Ez a legalacsonyabb arány a vizsgált hat európai ország közül. Olaszországban az érintettek 58, Portugáliában pedig 56 százaléka kér szakmai segítséget.
A kutatást vezető Szerencsés Dóra, az Inspira Research Healthcare stratégiai igazgatója elmondta: a magyar nők elsősorban az interneten keresnek válaszokat kérdéseikre. A felmérés szerint 77 százalékuk online forrásokból tájékozódik, miközben egészségügyi szakemberhez csupán 45 százalék fordul információért.
A kutatásban összesen 12 ezer nőt kérdeztek meg Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban, közülük közel ötezren voltak érintettek a menopauza időszakában. A magyar eredmények több szempontból is különlegesek: nálunk fordulnak a legkevesebben orvoshoz, itt a legerősebb az online tájékozódás, és bár sokan úgy érzik, megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, a kezelések tényleges igénybevétele rendkívül alacsony.
Beke Zsuzsa arról is beszélt, hogy a Richter Európában a fogamzásgátlás területén piacvezető szereplőnek számít, a menopauzakezelésben pedig egy új terápiás megoldással jelent meg. Bár Magyarországon viszonylag kevés nő él a hormonpótlás lehetőségével, Európa-szerte jelentős az érdeklődés az új készítmény iránt. A kereslet olyan gyorsan nő, hogy a gyártási kapacitások alig tudják követni az igényeket.
A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar nők átlagosan 5,4 különböző tünetet tapasztalnak a menopauza során. A leggyakoribb panaszok a hőhullámok, az alvászavarok és a mentális problémák, de számos egyéb tünet is jelentkezhet, amelyek hosszabb távon jelentősen ronthatják az életminőséget.
A hormonpótló terápiát a magyar nők mindössze 36 százaléka ismeri, ami Spanyolország kivételével valamennyi vizsgált országnál alacsonyabb arány. A tényleges használat még ennél is szerényebb: természetes készítményeket a nők 15 százaléka alkalmaz, nem hormonális gyógyszert 2 százalék, hormonpótló terápiát pedig csupán 1 százalék.
A nemzetközi különbségek látványosak. Az Egyesült Királyságban a nők 75 százaléka ismeri a hormonpótló terápiát, és 16 százaléka alkalmazza is azt. Németországban 55 százalékos az ismertség, míg a használók aránya 7 százalék. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a magyar nők nyitottak lennének a kezelésekre: kétharmaduk alapvetően pozitívan viszonyul a hormonpótláshoz, és mindössze körülbelül ötödük utasítja el kategorikusan a hormonális megoldásokat.
Szemléletváltásra van szükség
A menopauza munkahelyi kezelése terén eközben Európa-szerte szemléletváltás körvonalazódik. Iványi Orsolya menopauzaszakértő arról beszélt, hogy az Egyesült Királyságban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a menopauzával kapcsolatos munkahelyi intézkedések, és több szakmai szervezet is szorgalmazza úgynevezett menopauza policyk bevezetését a nagyvállalatoknál. A szakember szerint ez mérföldkő lehet, hiszen a menopauzát hosszú ideig kizárólag egészségügyi kérdésként kezelték, miközben annak komoly munkaerőpiaci következményei is lehetnek. A hormonális változások nemcsak a hőhullámokat vagy az alvást befolyásolják, hanem a koncentrációt, a memóriát, a stressztűrő képességet és a munkateljesítményt is.
Iványi Orsolya arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes kutatások szerint a nők akár 10 százaléka is elhagyhatja a munkaerőpiacot a kezeletlen menopauzális tünetek miatt. A női egészség támogatása ezért nemcsak társadalmi, hanem gazdasági érdek is, hiszen a tapasztalt munkavállalók megtartása a vállalatok számára komoly értéket jelent.
Az Economx kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: bár a kezdeményezések egyelőre elsősorban az Egyesült Királyságban jelennek meg, várakozásai szerint a szemlélet idővel más európai országokba, így Magyarországra is eljuthat. Ahogyan korábban a mentális egészség vagy a munkahelyi jóllét kérdése, úgy a menopauza támogatása is egyre inkább a modern vállalati kultúra részévé válhat.