A kormány honlapján jelent meg a kegyelmi ügy dossziéja, amely szerint a magyar társadalomnak joga van megismerni, hogyan születhetett meg az a kegyelmi döntés, amely egy pedofil bűncselekmény eltussolásában közreműködő személy számára biztosított kegyelmet.
A most közzétett iratok az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére álló dokumentumokat tartalmazzák. Az ügy teljes döntési lánca azonban kizárólag ezekből nem rekonstruálható, mivel a dokumentumok másik része a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, a Sándor-palotában található.
Magyar Péter miniszterelnök felszólítja a köztársasági elnököt, hogy a nála fellelhető dokumentumokat, feljegyzéseket és egyéb releváns iratokat szintén bocsássa nyilvánosságra, hogy a magyar emberek teljes képet kaphassanak a kegyelmi döntés előkészítéséről, előterjesztéséről és jóváhagyásáról.
Mint írják, a cél egyértelmű: teljes átláthatóság, a politikai felelősség tisztázása és annak biztosítása, hogy ilyen döntés Magyarországon többé ne születhessen meg a nyilvánosság kizárásával.
Az dokumentum szerint az ügy középpontjában az a döntés áll, amellyel Novák Katalin akkori köztársasági elnök 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. K. Endrét jogerősen azért ítélték el, mert közreműködött a gyermekotthon igazgatójához kötődő pedofil bűncselekmények eltussolásában, többek között azzal, hogy megpróbálta rábírni az áldozatokat vallomásuk visszavonására.
A kegyelmi döntést Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyezte, ezzel az hatályossá vált. Amikor az ügy 2024 februárjában nyilvánosságra került, országos felháborodást váltott ki, és rövid időn belül Novák Katalin, valamint Varga Judit politikai távozásához vezetett. A botrány azonban máig számos kérdést hagyott maga után: ki és miért kezdeményezte a kegyelmet, milyen indokok alapján született meg a döntés, kik vettek részt az előkészítésében, és hogyan fordulhatott elő, hogy egy ilyen súlyú ügy érdemi döntési folyamata a nyilvánosság előtt rejtve maradt.
Magyar Péter miniszterelnök keddi sajtójájékoztatóján azt mondta: a kegyelmi ügyek alapvetően soha nem nyilvánosak, de most kivételt tudnak tenni, mert az érintett, K. Endre könyvet írt a saját történetéből, és ott beszámolt az ügyről, amivel gyakorlatilag feloldotta a titoktartást.
A kormány oldalán hat dokumentumot osztottak meg:
- Az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályának 2023. április 14-i felterjesztése, amelyben K. Endre ügyében nem javasolták a kegyelmi kérvény teljesítését.
- Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes 2023. április 17-i felterjesztése szerint 49 terheltet érintő 51 kegyelmi ügyet kezeltek egy csomagban; három terhelt esetében javasoltak kegyelmet, K. Endre monogramja azonban nem szerepelt közöttük.
- Varga Judit akkori igazságügyi miniszter 2023. április 18-i levele Novák Katalin akkori köztársasági elnöknek, amely tartalmilag megegyezett az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjének és államtitkárának javaslatával: három esetben tett kegyelmi javaslatot, de K. Endre monogramja ebben sem szerepel.
- Novák Katalin 2023. április 27-i köztársasági elnöki határozata, amelyben az igazságügyi miniszteri felterjesztést megváltoztatva kegyelmet adott K. Endrének. A döntést még aznap ellenjegyezte Varga Judit igazságügyi miniszter.
- Igazságügyi Minisztériumi feljegyzés arról, hogy az 51 kegyelmi kérvényből 46 esetet bírált el pozitívan Novák Katalin: két esetben tért el az igazságügyi miniszteri javaslattól, ezzek között szerepel K. Endre ügye is.
- Készült egy feljegyzés Tuzson Bence akkori igazságügyi miniszter részére is, amelyből egyebek mellett kiderül, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal kérte: a kegyelmi kérelmeket úgy terjesszék fel, hogy azokról a köztársasági elnök a pápalátogatásig döntést tudjon hozni. Répássy Róbert ebben azt írta: nem volt tudomásuk arról, hogy pozitív döntés születik.
Magyar Péter miniszterelnök május 18-ig, hétfőig adott határidőt az igazságügyi miniszternek, Görög Mártának, hogy vizsgálja ki és hozza nyilvánosságra a kegyelmi ügy körülményeit. Az erről szóló határozat május 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben.