Kedden sajtótájékoztatón mutatta be Magyar Péter a kegyelmi ügy részleteit, valamint a kormány honlapján közzétették a legfontosabb iratokat is ezzel kapcsolatban. De hogyan is kaphat valaki kegyelmet? Hogyan zajlik a folyamat?
Az egyéni kegyelmezés jogát a köztársasági elnök gyakorolja, ennek szabályai 2024-ben, az úgynevezett kegyelmi ügyet követően alkotmányos szinten is jelentősen változtak. A két évvel ezelőtti jogszabályváltozások lényege, hogy az államfő bizonyos, gyermekek sérelmére elkövetett ügyekben már nem adhat kegyelmet, illetve az államfői kegyelemhez már nem szükséges az igazságügyi miniszter ellenjegyzése.
A kormany.hu oldalon közzétett tájékoztatás szerint a köztársasági elnök kegyelmi eljárásának jelenlegi szabályai között szerepel, hogy az államfő kegyelmi döntéseit a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyi miniszter készíti elő. Kegyelmi kérelem a büntetőeljárás megszüntetése, a még végre nem hajtott büntetés vagy intézkedés elengedése, mérséklése, továbbá a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt nyújtható be.
A kegyelmi mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok megszüntetését jelenti - olvasható a kormany.hu oldalon.
Az alaptörvény a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogával kapcsolatban 2024 júliusától rögzíti: "Sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek tekintetében a köztársasági elnök a (3) bekezdés n) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja".
A kormany.hu tájékoztatója szerint a "köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja, ha a terhelt gyanúsítotti kihallgatására vagy vele szemben vádemelésre tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, vagy az ilyen bűncselekménnyel vagy az ilyen bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással összefüggő, tizennyolcadik életévét betöltött személy által elkövetett más szándékos bűncselekmény miatt került sor".
Továbbá a "köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, akit tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, vagy ilyen bűncselekménnyel vagy az ilyen bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással összefüggő, tizennyolcadik életévét betöltött személy által elkövetett más szándékos bűncselekmény miatt ítéltek el" - olvasható a tájékoztatóban.
A kegyelmi eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. Kérelmet a terhelt (gyanúsított, vádlott, elítélt), a védő, a terhelt törvényes képviselője, hozzátartozója nyújthat be. A bíróság a kegyelmi kérelmet és a további iratokat felterjeszti az igazságügyi miniszterhez. A miniszter a kegyelmi kérelmet minden esetben felterjeszti a köztársasági elnökhöz, aki indokolási kötelezettség nélkül dönt.
A köztársasági elnök határozatának érvényességéhez nem szükséges a miniszter ellenjegyzése.
A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye, a jogosultak azonban újabb kegyelmi kérelmet nyújthatnak be.
A köztársasági elnök kegyelmi eljárással kapcsolatos mérlegeléséről, szempontjairól szóló 2024 júliusában életbe lépett köztársasági elnöki határozat tartalmazza többek között, hogy "az államot képviselő köztársasági elnök kegyelmezési joga csak kiegészítő és kivételes korrekciós hatáskör, amely nem irányulhat a bíróság döntésének felülbírálatára, és nem biztosít fellebbezési fórumot", valamint "a köztársasági elnök csak méltányossági és humanitárius szempontokat mérlegelve" dönt összhangban "a társadalom igazságérzetével", továbbá, "a döntésnél a sértettek, illetve a tágabb értelemben vett áldozatok érdekeit és szempontjait is nyomatékosan figyelembe kell venni".