A szoftverfejlesztő-üzletember Balogh Petya exkluzív interjúban vázolta fel az Economx érdeklődésére azt a két fő kérdéskört, hogy mégis hogyan lehet az anyagi biztonságra törekvő átlag halandó számára a vagyongyarapítást megfelelő mederben tartani; és hogy aki saját vállalkozás indítására hajlana, annak milyen skillekkel kell felvérteznie magát, hogy útját siker koronázza, elkerülendő a pénzügyi bukást. Az NNG navigációsszoftver-gyártó cég alapítója, egyben a STRT Holding társalapító-vezérigazgatója arra is választ adott, hogy milyen szerepe volna az államnak abban, hogy kitörjenek a hazai startupok, továbbá azt is kifejtette, hogy milyen pozitív hozadéka van a mesterséges intelligenciának. Interjú.
Mi a három legfőbb tanácsa kezdő kisbefektetőknek?
Az első és legfontosabb: ne a gyors meggazdagodás legyen a cél, hanem a kiszámítható vagyonépítés! A befektetés nem sprint, hanem maraton, és az idő a legjobb barátod. Kezdj kicsiben, de rendszeresen: havi néhány ezer forint is számít, ha hosszú távon és fegyelmezetten csinálod.
A második: ne tedd minden pénzed egy helyre! Magyarországon még mindig sokan azt gondolják, hogy az ingatlan a legbiztosabb befektetés, miközben a megtakarításaik teljesen likviditás nélkül maradnak. A lakás ad stabilitást, de a pénzügyi szabadságot az adja, ha van megtakarításod és befektetésed is, ami dolgozik helyetted.
És a harmadik: ismerd meg magad! Nem a tőzsde a kockázatos, hanem az, ha nem tudod, mit csinálsz.
Ha hosszú távon gondolkodsz, diverzifikálsz, és nem reagálsz minden piaci mozgásra, akkor sokkal nagyobb eséllyel leszel nyertes, mint az, aki naponta próbálja „megjósolni a piacot”.
Mire figyeljen leginkább egy kezdő vállalkozó ma Magyarországon?
Azt gondolom,
a legnagyobb hiba, amit egy fiatal vállalkozó elkövethet, hogy szerelmes lesz a saját ötletébe, és elfelejti megkérdezni: kell ez egyáltalán valakinek? Az ötlet nem érték, az ügyfélprobléma az.
Ha az emberek valóban hajlandók fizetni érte, akkor van értelme építeni. A másik fontos dolog a fegyelem. A startupoknál hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a „növekedés bármi áron” működik, de ez itthon egyszerűen nem igaz. Magyarországon kicsi a piac, szűk a tőkepiac, ezért minden forint számít. Aki nem figyel oda az egységnyi költségeire, gyorsan kifogy a levegőből.
Végül: a siker nem csak az ötletből, hanem a kitartásból és a jó csapatból születik. Egy vállalkozás hosszú menet, lesz benne krízis, újratervezés, hullámvölgy. Aki ezeket nem tragédiaként, hanem tanulási pontként kezeli, az jut el a következő szintre.
Miért nincs Magyarországon Revolut- vagy Lightyear-szintű fintech?
Egyrészt egyszerű a válasz: pénz és piacméret.
Egy ilyen platform felépítéséhez nem pármillió euró kell, hanem százmilliók. A magyar piac pedig kicsi ahhoz, hogy ezt kitermelje. Másrészt a szabályozás sem könnyíti meg a dolgot.
Egy fintech nem egy app, hanem licencrendszerek, engedélyek, kiberbiztonság és partnerek hálózata. Itthon ezek a feltételek csak részben adottak, és a startupok többsége gyorsabban kifárad, minthogy elérjen addig a szintig, ahol ez a játék már megtérül. És persze van egy kulturális tényező is: a kockázatvállalás. Magyarországon a legtöbb vállalkozó a biztos, kiszámítható utat keresi. Az ilyen kaliberű fintechhez viszont nemcsak tehetség, hanem hatalmas bátorság is kell, meg az a fajta gondolkodás, hogy nem Magyarország a célpiac, hanem Európa.
Kell-e állami szerepvállalás a hazai techcégek támogatásában, és ha igen, milyen szinten?
Igen, de nem abban a formában, hogy az állam „kiválasztja a nyerteseket”. Az észtek példája azért működik, mert az állam infrastruktúrát épített: digitális rendszereket, e-személyit, adatintegrációt, olyan alapokat, amire a startupok rá tudtak csatlakozni.
A magyar állam akkor segítene a legtöbbet, ha nyitottabbá tenné az innovációs terepet: gyorsabb engedélyezés, sandbox környezet, átlátható, piaci logika szerint működő co-investment programok.
Nem több pénz kell, hanem kiszámítható, partneri hozzáállás.
Hogyan változtatja meg az AI a pénzügyeket és a vállalkozást?
A mesterséges intelligencia szerintem nem elveszi a munkát, hanem újradefiniálja. A brókerek, tanácsadók, pénzügyi szakemberek nem feleslegessé válnak, hanem magasabb szintre lépnek. Az AI leveszi róluk az adminisztrációt, az adatfeldolgozást, ők pedig a stratégiai, emberi döntésekre koncentrálhatnak. A vállalkozásalapításra pedig elképesztő hatása lesz. Ma egy ötletet validálni, egy piacot feltérképezni, vagy egy MVP-t (minimális terméket) lefejleszteni már nagyságrendekkel gyorsabb és olcsóbb, mint öt éve volt. Ez demokratizálja a vállalkozást. Az AI a tőkét, a tudást és az eszközöket is közelebb hozza az emberekhez.
A kérdés majd az lesz, ki tudja jól kérdezni a gépet, és ki tud emberként gondolkodni egy olyan világban, ahol a számítási kapacitás már mindenkinek adott.
