A legfrissebb nemzetközi éghajlati jelentés szerint az elmúlt öt év nemhogy enyhítette volna a klímaváltozással kapcsolatos tudományos aggodalmakat, hanem még súlyosabb képet rajzolt a Föld állapotáról – írja a Másfélfok.hu.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita által ismertetett elemzés szerint a 2021-es IPCC-jelentés óta a globális felmelegedés üteme tovább gyorsult, miközben a klímaváltozás hatásai is egyre erősebben érzékelhetők.
A frissített adatok alapján a 2016–2025 közötti időszak globális átlaghőmérséklete már 1,26 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, szemben a korábbi, 2011–2020-as évtized 1,09 fokos értékével.
A kutatók szerint a 2023-as és 2024-es rendkívüli meleg rekordok után 2025 ugyan valamivel hűvösebb lett, de még így is minden 2023 előtti évnél melegebbnek bizonyult.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jelenlegi felmelegedés gyakorlatilag teljes egészében emberi eredetű.
Az üvegházhatású gázok – elsősorban a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid – koncentrációja tovább nőtt, miközben a légszennyezésből származó aeroszolok hűtő hatása gyengült. A kutatók szerint ez a kettős folyamat tovább gyorsítja a nettó felmelegedést.
A cikk kiemeli: az éghajlati rendszerben felhalmozódó többletenergia mára közel háromszorosára nőtt az 1980-as évekhez képest. A többlethő legnagyobb részét az óceánok nyelik el, ami azért különösen veszélyes, mert a tengerek lassan reagálnak, így a most felhalmozódó energia évtizedekig befolyásolhatja a klímát.
A szerzők szerint a Párizsi Klímaegyezmény kulcsfontosságú célja, a másfél fokos melegedési küszöb tartása mára szinte elérhetetlenné vált.
A modellek ráadásul a jelenlegi felmelegedési ütemet is alábecsülhették, és a világ inkább a pesszimista forgatókönyvek felső sávja felé halad.
A jelentés ugyanakkor egy meglepő eredményt is kiemel: globális szinten már nem látható egyértelmű növekedő trend a csapadékmennyiségben. Bár a melegebb légkör több vízgőzt képes tárolni, a kutatók szerint a vízkörforgás változása inkább szélsőséges regionális különbségekben jelenik meg – egyes térségekben több csapadékkal, máshol súlyosbodó szárazsággal.