A legfrissebb eset Heves megyében, Lőrinci közelében került napvilágra, ahol a hatóságok és helyi beszámolók szerint illegálisan elhelyezett azbeszthulladékot találtak, amely akár a selypi egykori azbesztgyár maradványaiból is származhat. A területen „egész hegynyi” mennyiségű veszélyes anyag jelenlétét is emlegetik, miközben vizsgálják, hogyan kerülhetett lakott terület közelébe a rákkeltő hulladék.
A mostani ügy egy szélesebb országos hullám része: Vas megyében korábban Őriszentpéter és Velem térségében is azonosítottak azbeszttartalmú zúzottkövet, amely út- és tereprendezési munkák során kerülhetett környezetbe. A szennyezés miatt több helyen lakossági aggodalom és hatósági vizsgálat is indult, mivel a hulladék eredete és útja nem volt egyértelműen visszakövethető.
Szombathelyen is megjelent az ügy: Gajdos László környezetért felelős miniszter helyszíni szemlét tartott, ahol az érintett területeken a szennyezés kockázatait vizsgálták. A szakmai bejárás során hangsúlyos elem volt az, hogy az azbeszt nemcsak ipari területeken, hanem természetes közegben, szétszórt formában is megjelenhet, ami jelentősen nehezíti a mentesítést.
Ezzel párhuzamosan a térség vízbázisai is érintettek lehetnek: a Dozmat–Abért-tó és környéke esetében korábban ideiglenes lezárásokat is elrendeltek az esetleges szennyeződés gyanúja miatt. A hatósági vizsgálatok itt azt próbálták feltárni, hogy a csapadékvízzel vagy talajmozgással bekerülhetett-e azbeszttartalmú anyag a vízrendszerbe.
A problémakör így már nem egyedi esetekből áll: a nyugat-magyarországi szennyezések, a vízbázisokat érintő lezárások és a mostani lőrinci felfedezés együtt egy olyan mintázatot rajzolnak ki, amely az ipari eredetű azbeszt utóéletének rendszerszintű kezelését vetik fel. A hatóságok minden érintett ügyben az eredet, a terítés és a felelősségi lánc pontos feltárásán dolgoznak.
