Egy 2024-ben készült kutatás szerint a gyermekvállalással és termékenységgel kapcsolatos attitűdök jelentősen megváltoztak az elmúlt években: a gazdasági bizonytalanság és az életmódbeli tényezők erőteljesen befolyásolják a családalapítással kapcsolatos döntéseket Magyarországon.
Bár a meddőség a társadalom egyre szélesebb körét érinti, az ismeretek továbbra is hiányosak. Ezért szükség lenne a nyíltabb kommunikációra, a reproduktív edukációra és a preventív szemlélet erősítésére, valamint a hiteles tájékoztatás bővítésére – írja Vida Emese PhD a „Reprodukció és realitás – Mit tudunk, mit hiszünk a termékenységről?” című tanulmányában, amely a vagyottgyermekekert.hu oldalon jelent meg.
Elképesztő adatok...
A felmérésből többek között kiderült, hogy a korábbi, részben azonos módszertannal készült, 20–35 éves korosztályt vizsgáló 2021-es adatfelvételhez képest jelentősen átalakultak a 18–49 éves magyar lakosság prioritásai, amelyben a világjárvány és a gazdasági nehézségek is szerepet játszottak. Több mint 40 százalékkal csökkent azok aránya, akik jelenlegi élethelyzetükben fontosnak tartják a gyermekvállalást.
Az eredményekből az is látható, hogy a válaszadók 62 százaléka számára az adatfelvétel időpontjában, az akkori élethelyzetében nem volt prioritás a gyermekvállalás.
A válaszadók többsége ideális esetben két gyermeket tervez, de nőtt a háromgyermekes családmodell iránti nyitottság is. A 18–49 évesek 34 százaléka ideális esetben két gyermeket vállalna, míg három gyermeket 15 százalékuk tervez. 2021-hez képest 6,1 százalékponttal csökkent a gyermeket nem tervezők aránya, míg 4,4 százalékponttal nőtt a három gyermeket tervezőké.
Az első gyermek megszületését a legtöbben 25–29 éves kor között képzelik el, ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság miatt egyre többen halasztanák a gyermekvállalást 30 éves kor fölé, sőt a válaszadók egy része 40 éves kor utánra is kitolná az utolsó gyermek vállalását.
A párkapcsolatban élők és házasok 55,7 százaléka úgy nyilatkozott, hogy partnere számára nem fontos a gyermekvállalás, míg 41,1 százalék szerint igen.
A kutatásról
A kvantitatív kutatás 2024. augusztus 1. és 15. között zajlott. Az adatfelvétel során kétezer főt kérdeztek meg. A reprezentatív felmérésben a 18–49 éves korosztály vett részt.
Mint írják, a meddőség személyes vagy közvetett tapasztalata széles körben jelen van: minden harmadik ember találkozott már a problémával.
Minden ötödik pár érintett
Magyarországon közel 250 ezer meddő pár van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a felnőttek 17,5 százaléka termékenységi és nemzőképességi zavarral küzd, vagyis minden hat emberből egy. A gyermekre váró párok 15–20 százalékát érinti a meddőség hazánkban, azaz Magyarországon minden ötödik párkapcsolatban nehézségbe ütközik a tervezett teherbeesés, és növekvő tendencia figyelhető meg ezen a téren, ahogyan világszerte is.
Sokan a stresszt okolják
Bár sokan tájékozottnak tartják magukat a termékenység témájában, a tudásszint mérése alapján a többség alacsony ismeretekkel rendelkezik. A legnagyobb tévedések közé tartozik a női termékenységcsökkenés életkorának felülbecslése, amelyet sokan 45 év fölé helyeznek, a férfi meddőségi tényezők alulértékelése, továbbá a lombikprogramok eredményességének túlbecsülése. A lombikprogramok sikerességét a legtöbben 30–39 százalék közé becsülték, ötödük pedig 40 százalék feletti sikerarányt feltételezett.
A válaszadók szerint a stressz és a szteroidhasználat jelenti a legnagyobb kockázatot a termékenységre, míg a testsúly hatását tartják a legkevésbé problémásnak. Bár a mozgást, az étkezést és a káros szerek fogyasztását jelentősnek vélik, a legnagyobb akadálynak mégis a stresszt tartják.
Termékenységi probléma miatt a válaszadók 41,2 százaléka vállalna meddőségi kezelést, ami enyhe csökkenést jelent a 2021-es adatokhoz képest (46,2 százalék). A meddő párok csaknem egyharmada beletörődne a gyermektelenségbe, és számottevően nőtt azok aránya, akik sikertelen természetes fogantatás esetén gyermek nélkül élnék le az életüket. 2021-ben még 24 százalék gondolta így. Ezzel párhuzamosan 8,9 százalékponttal csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem tudják elképzelni az életüket gyermek nélkül.
Nőtt az örökbefogadásra nyitottak aránya
Az örökbefogadás iránti nyitottság ugyanakkor erősödött: míg 2021-ben a válaszadók 23,9 százaléka tartotta reális opciónak, 2024-re ez az arány közel egyharmadra nőtt.
A vizsgálatban részt vevő, termékenységi problémával küzdők többsége átlagosan 1–2 év sikertelen próbálkozás után kezdett célzottan szakmai segítséget keresni. Első körben gyakran az internethez és közeli ismerősökhöz fordultak, de ezek nem bizonyultak elegendőnek, így végül szakemberekhez és reprodukciós központokhoz kerültek.
A folyamat során sokan hosszúnak ítélték a kivizsgálások és kezelések várakozási idejét, ami tovább növelte az idő múlásával kapcsolatos félelmeiket.
Az interjúalanyok közül sokan jelezték, hogy több figyelmet igényeltek volna az ellátás során, többen használták a „futószalag” kifejezést az ellátás kapcsán.
Az orvosoktól kapott tájékoztatással a nők általában elégedettebbek voltak, mint a férfiak, ugyanakkor mindkét nem hangsúlyozta, hogy nagyobb szükség lenne részletesebb információkra és pszichológiai támogatásra.
A kutatás rávilágít arra, hogy a magyar társadalom alapvetően alulinformált a termékenységgel és a meddőséggel kapcsolatban. Az ismeretek elsősorban azoknál magasabbak, akik személyesen érintettek, miközben a téma továbbra is gyakran tabusított vagy elbagatellizált, különösen az idősebb generációk körében. A válaszadók szerint a termékenységi ismeretek oktatása hiányzik vagy nagyon hiányos. A többség úgy véli, hogy már az alapoktatásban meg kellene jeleníteni a termékenységgel és a nehezített fogantatással kapcsolatos ismereteket, és az edukációt ki kellene terjeszteni a fogamzásgátláson túl a termékenységi tudnivalókra, valamint nemcsak a meddőségre, hanem annak kezelési lehetőségeire is.
Kiemelt problémaként fogalmazódott meg, hogy az érintettek gyakran nem tudják, hová fordulhatnak először segítségért, és sokszor az információhiány miatt veszítenek értékes időt.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint 2024-ben 3089 gyermek született lombikkezelésből Magyarországon, miközben a sikerességi ráta egy év alatt 20,1-ről 26,4 százalékra emelkedett, erről itt írtunk bővebben.