Budapest politikai szerkezete az elmúlt évtizedekben nem stabilan baloldali vagy liberális volt, hanem folyamatosan átrendeződött, gyakran egymással ellentétes irányú helyi trendek mentén. A budai, hagyományosan polgári-jobboldali kerületek 2010 óta nyitnak a liberális pártok felé, miközben a külső pesti városrészekben a korábbi baloldali dominancia erodálódott, és hosszú időre helyét jobboldali fölény vette át. A belváros pedig mindvégig egyfajta átmeneti térként működött, ahol a politikai verseny kiegyenlítettebb, ugyanakkor gyorsabban reagál az országos politikai változásokra - írta a Republikon Intézet.
Amit csupán választási adatokból nem lehet megállapítani, hogy a szavazók értékrendje változott (esetleg a kerületek lakosságában volt jelentős fluktuáció), vagy a pártok maguk változtak meg annyira, hogy bizonyos rétegeket elvesztettek, másokat pedig meg tudtak szerezni.
A 2026-os választás ebből a szempontból nem egyszerűen egy újabb fordulat, hanem egy olyan töréspont, amely több korábbi trendet egyszerre zárt le. A Fidesz támogatottságának visszaesése nemcsak a liberális és baloldali fellegvárnak számító kerületekben vált egyértelművé, hanem a korábban stabilabb bázisokban is. 2026-ból nehéz következtetni, hisz az Orbán-ellenesség felülírta az ideológiai törésvonalakat, de Budapesten nagyjából 40 százaléknyi jobboldali szavazó mindig volt. Kérdés viszont, hogy a maradék 60 százalékot, akik között baloldali, liberális és zöld szavazók vannak össze tudja-e fogni hosszú távon akár a Tisza, akár egy a jövőben megjelenő alternatív politikai közösség.
A budai kerületek, különösen az I., II. és a XII. kerület évtizedekig a jobboldal, a polgári, konzervatív politika stabil bázisát jelentették.
- Már az 1990-es országgyűlési választáson mindhárom kerületben 27-29 százalékot ért el az MDF, majd négy évvel később a kerületekben továbbra is 23 százalék felett teljesített.
- 1998-ban és 2002-ben, miközben a főváros nagyrésze az MSZP-re szavazott, az I., a II. és a XII. kerületekben a Fidesz, illetve a Fidesz-MDF koalíció dominált. Ezekben a kerületekben a szélsőjobboldali MIÉP lett a harmadik erő 10 százalékos eredménnyel, 4 évvel később pedig bár megelőzte őket az SZDSZ, eredményük alig romlott, 9 százalék felett teljesítettek a három kerületben.
- 2006-ban a Fidesz a három kerületben 15-20 százalékra, és még egy budai kerületben, Újbudában is a legerősebb párttá vált. A
- 2010-es választásokra nem csak egész Budát, hanem az egész várost ledominálta a Fidesz, akik mellé negyedik helyen befutott a Jobbik is 6-7 százalékos eredménnyel.
- 2014-ben már látható volt a Fidesz erodálódása ezekben a kerületekben. Ekkor az I. kerületeben 15, a II. kerületeben 8, a XII. kerületben pedig 13 százalékpontos előnnyel nyert már csak a Fidesz-KDNP, az ellenzéki összefogás 32-36 százalékot, az LMP pedig 10-11 százalékot szerzett.
- 2018- ban ez a trend folytatódott,
- 2022-re pedig az ellenzéki összefogás egész Budán legyőzte a Fideszt, harmadikként pedig megérkezett a liberális MKKP, ami a XII. kerületben 7 százalék feletti eredményt ért el (ebben a kerületben lett két évvel később polgármester a párt elnöke, Kovács Gergely).
- A 2026-os választásokon pedig végleg eltűnt a budai középosztály támogatása a Fidesz mögül, a párt a három kerületben 30 százalék körül teljesített, ami nagyjából a párt fővárosi átlagának felelt meg.
A XV.-XVIII. kerületekben
- 1994-ben és 1998-ban még csak 30-40 százalék közötti eredményt ért el a szocialista párt,
- 2002-ben és 2006-ban azonban már a 40-50 százalék közötti sávban mozogtak. Bár 2006-ban az SZDSZ vissza tudott kapaszkodni a 8-10 százalékos sávba, de a 2009-es EP választáson, ami a párt utolsó országos választása volt, csupán 3 százalékot szerzett ebben a négy kerületben.
- A Fidesz 2010-ig 30-40 százalék között teljesített ezekben a kerületekben, 2010-ben 45-50 százalék közötti földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. A Jobbik 12-13 százalékkal kiugró eredményt ért el mind a négy kerületben, amit 2014-re a XVI. kerület kivételével 15-16 százalékra tudott növelni. Ezzel szemben a Fidesz 2010-hez képest jelentős 8-10 százalékpontos visszaesést produkált, azonban még így is mind a négyben az ellenzéki összefogás előtt tudott maradni, a Jobbik eredményeivel közösen pedig 50 százalék körüli vagy afeletti eredményt tudott a jobboldal elérni. 2018-ban még mindig a Fidesz-KDNP érte ezekben a kerületekben el a legjobb eredményt, 2022-ben azonban már mind a négyben 1-2 százalékpontos különbséggel az ellenzéki összefogás meg tudta verni a Fidesz-KDNP-t.
- Budapesti eredményeit azonban felül teljesítette a Mi Hazánk, akik a XV., XVII. és XVIII. kerületben is megszerezték az MKKP elől a harmadik helyet, és 5 százalék feletti szavazatarányt realizáltak. 2026-ban ezt az eredményt meg tudta őrizni a szélsőjobboldali párt, a Fidesz viszont 43-44 százalékról mind a négy kerületben 30 százalékra esett vissza. Ahogy a városban minden kerületet, úgy ezeket is a Tisza Párt nyerte meg, azonban minimálisan (1-2 százalékponttal) a budapesti átlageredményénél rosszabbul teljesített a centrisa párt.
A belvárosban
- 1990-ben az MDF és az SZDSZ még fej-fej mellett teljesítettek 1-2 százalékpontos eltéréssel. Az V.-VIII. kerületben liberális, a IX. kerületben pedig a jobbközép párt lett az első.
- 1994-re azonban az SZDSZ egyértelműen maga mögé tudta utasítani mind az öt kerületben az MDF-et, hisz koalíciós partnerük az MSZP fölényes győzelmet aratott az összes kerületben, a belvárosiakban 27-35 százalék közti eredménnyel.
- 1998-ban a Fidesz ezekben a kerületekben is megközelítette az MSZP-t, jellemzően 5-6 százalékpontra, kivéve az V. kerületben, ahol a különbség alig haladta meg az 1 százalékpontot. Az V. kerületben azonban nem a Fidesz volt ekkora az egyetlen erős jobboldali párt, a budai, polgári kerületeken kívül a MIÉP csak itt ért el Budapesten 10 százaléknál jobb eredményt. Innentől kezdve a 2010-es választásokig az SZDSZ stabilan a harmadik erő lett ezekben a kerületekben, 10-16 százalék közti eredményekkel.
- 2002-ben tovább nyílt az olló az V. kerület és az őt körülvevő városrészek között. Ekkor már a jobboldal Belváros-Lipótvárosban a szocialisták 34,60 százalékot szereztek, míg a Fidesz-MDF pártszövetség 34,58-at. A MIÉP pedig bár gyengült ebben a kerületben is, továbbra is az egyik legjobb eredményét itt érte el.
- Eközben a VI.-IX. kerületben az MSZP 6-14 százalékponttal győzte le a Fideszt. 2006- ban a Fidesz 41-32-re verte meg az MSZP-t az V. kerületben, közben a VI. kerületben 1 százalékpontra redukálta az MSZP-től való lemaradását, a többi kerületben pedig szintén csökkenteni tudta a hátrányát.
- 2010-ben a Fidesz-KDNP minden kerületet fölényesen meg tudott nyerni, az V. kerületet viszont 50 százalék feletti eredménnyel sikerült, ami ezen kívül csak a három budai polgári kerületben jött össze a jobboldali pártszövetségnek.
- 2014-re a baloldali összefogásnak sikerült megérkeznie a Fideszre, Erzsébetvárost 1 százalékponttal megnyerték, Terézvárosban mindössze 0,1, József- és Ferencvárosban pedig 3-5 százalékponttal maradtak csak el a jobboldal eredményeitől. Az V. kerületben eközben bár csak 44 százalékot szerzett a Fidesz- KDNP, azonban így is 10 százalékpontot vert a baloldalra. 2018-ban az ellenzéki megosztottság miatt mindegyik kerületet a Fidesz nyerte 40 százalék körüli eredménnyel, 2022-ben azonban az öt belvárosi kerület mindegyikét az ellenzéki összefogás tudta elhozni, 45-50 százalék közti eredménnyel.
- A VI., VII. és IX. kerületben 10, az V. és VIII. kerületben 5 százalékponttal maradt el ettől a Fidesz, Belváros-Lipótváros ugyanúgy elkezdett elfordulni a Fidesztől, mint a budai hegyek kerületei. Az elfordulás mértéke viszont kisebb volt,
- 2026-ban a budapesti kerületek közül a Fidesz az V. kerületben érte el legjobb eredményét, 34 százalékot, ahogy ez volt az egyetlen fővárosi kerület, ahol a Tisza Párt a szavazatok kevesebb, mint 60 százalékát (58,5 százalékot) szerezte meg.