A Tisza-kormányba gyermek- és oktatásügyi miniszternek Lannert Juditot kérte fel Magyar Péter, leendő miniszterelnök.
Kutatóból lesz miniszter
Lannert Judit közgazdászként és szociálpolitikusként végzett, pályája azonban több mint három évtizede szorosan az oktatáskutatáshoz kötődik, azon belül is az iskolarendszer működésének, teljesítményének és társadalmi beágyazottságának vizsgálatához. A Wikipédia szerint anyanyelvén túl angolul, franciául és németül beszél.
Kutatói munkája során elsősorban az oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseivel foglalkozik, rendszeresen elemezve a magyar oktatás strukturális problémáit.
2008-ban alapította meg a T-Tudok Oktatáskutató Központot, amelyben számos hazai és nemzetközi kutatási projektet vezetett.
A kreatív gondolkodás a kulcs
Az utóbbi években kiemelt fókusza a kreativitás fejlesztése az oktatásban: ennek részeként több magyar iskolában is bevezették az Egyesült Királyságból adaptált Kreatív Partnerség programot.
2024 végén jelent meg Németh Szilviával közösen írt Kreatív tanulás című kötete a Tea Kiadó gondozásában, amely a kreativitás szerepét vizsgálja a tanulási folyamatokban és az oktatás megújításában.
A kreatív gondolkodást mint napjaink egyik kulcskompetenciáját vizsgálja tudományos igénnyel. A könyv a kreativitás több dimenzióját tárja fel, miközben az elméleti megközelítéseket konkrét iskolai példákkal is illusztrálja, így hidat képez az akadémiai kutatás és a pedagógiai gyakorlat között.
A szerzők értelmezésében a kreatív gondolkodás az idegrendszeri folyamatok és a szenzomotoros funkciók összetett kölcsönhatására épül. A fejlesztés sokrétű feladat, amelyben kiemelt szerepet kap a művészeti nevelés is, mint az egyik leghatékonyabb, ugyanakkor gyakran háttérbe szorított pedagógiai eszköz.
Mint írják, az elképesztően gyorsan változó világunkban szükségünk van kreatív elmékre és kreatív megoldásokra.
Márpedig a kreativitás nem luxus, nem géniuszok privilégiuma, hanem alapvető követelmény a mindennapi, értelmes létezéshez.
Egy másik elemzésben, amely az Új Pedagógiai Szemlében jelent meg 2023-ban, Lannert Judit azt írja: az oktatás világszerte válságjelenségeket mutat. Gyakran elhangzó kritika, hogy miközben már a negyedik ipari forradalmat éljük, az oktatási rendszerek még mindig sok helyen az első és második ipari forradalom igényeit kiszolgáló üzemmódban működnek.
A Covid-járvány során például pedagógusok milliói szembesültek a digitális oktatás nehézségeivel, és a technológia és az oktatás közötti versenyfutásban egyelőre a technológia áll nyerésre.
Ez azért is problémás, mert az oktatási rendszer elavult működése gátolhatja a gazdasági növekedést, mivel nem hozza létre az ehhez szükséges készségeket. Egyes számítások szerint a globális GDP 2028-ra akár 11,5 billió dollárral is bővülhetne, ha az iskolarendszer hatékonyabban készítené fel a jövő munkaerejét.
A gazdaság szereplői szerint ezért az oktatásnak, az államnak és a piaci szereplőknek új módon kell gondolkodniuk erről a kérdésről.
A gyors változások okozta jövősokkra válaszul itthon két narratíva látszik kibontakozni:
- Az egyik szerint elsősorban a tehetségekre kell koncentrálni, mivel a nemzetközi versenyképesség megőrzéséhez magas szintű kognitív és szaktárgyi tudásra, valamint a technológia minél intenzívebb alkalmazására van szükség. Ebben a megközelítésben az oktatási rendszer feladata az, hogy a kiemelkedő képességű tanulókat minél hatékonyabban támogassa, és számukra biztosítsa a globális versenyben való helytállás feltételeit.
- A másik narratíva szerint azonban a technológiai változások és a globális kihívások éppen azt indokolják, hogy az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) mellett az úgynevezett 21. századi transzverzális, „soft” kompetenciák fejlesztése kerüljön előtérbe, amelyek a lokális és globális együttműködést segítik. Ebben a felfogásban nem a technológiai eszközhasználat önmagában, hanem az érzelmi nevelés, az együttműködési készségek fejlesztése, valamint nem kizárólag a tehetséges tanulók, hanem a teljes tanulói populáció – különösen a leszakadó csoportok – támogatása válik elsődlegessé.
Lannert Judit egyébként pályáját az Országos Közvélemény-kutató Intézetnél kezdte 1987 és 1990 között, ahol társadalmi folyamatok elemzésével foglalkozott. A rendszerváltás után fordult egyre határozottabban az oktatáskutatás felé.
1990-től kezdődően az oktatási rendszereket vizsgálta. Az Országos Közoktatási Intézet kutatójaként 2007-ig dolgozott, ahol az oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdései kerültek fókuszba. Kutatásai során különösen nagy hangsúlyt kapott a társadalmi háttér és az iskolai előmenetel közötti összefüggés, amely a magyar oktatási rendszer egyik tartós strukturális problémája.
Lannert kutatói munkájának egyik visszatérő témája a tanulói továbbhaladás, az iskola és a munka világa közötti átmenet, valamint a pályaválasztás rendszerszintű kérdései voltak. Elemzéseiben gyakran foglalkozott azzal, hogy az oktatási rendszer mennyire képes felkészíteni a fiatalokat a munkaerőpiacra, illetve hogyan alakul a különböző társadalmi csoportok esélye az iskolai sikerességre.
Az iskolákra folyamatos nyomás nehezedik, hogy lépést tartsanak a 21. században tapasztalható gyors változásokkal. Ezzel párhuzamosan folyamatosan változnak azok az elképzelések is, hogy mit kellene tanítani az iskoláknak – ennek következtében pedig politikai napirendek, ideológiák vagy szülői elvárások hatására gyakran csupán új tartalmak kerülnek be az amúgy is zsúfolt tananyagba.
Ugyanakkor – ahogyan azt az OECD jövő oktatásával foglalkozó anyagai is hangsúlyozzák – „a tanulóknak nem többet, hanem mélyebben kellene tanulniuk” – írta elemzésében Lannert Judit.
A túlterheltség stresszt okoz mind a tanulók, mind a pedagógusok számára, ami egyaránt rontja a tanítás hatékonyságát és a tanulói teljesítményt.
Kiemelte, hogy az OECD szakértői szerint is meg kell találni az egyensúlyt a magas szintű elvárások és a lényeges tartalmakra való fókuszálás között, annak érdekében, hogy se a gyorsabban haladó tanulók ne veszítsék el motivációjukat, se a lassabban haladók ne szoruljanak ki a tanulási folyamatból.
A 21. századi pedagógus talán legfontosabb ismérve, hogy alakítani és formálni tudja a tanulás folyamatát, amelynek aktív szereplője, nem pusztán elszenvedője vagy mechanikus résztvevője – írja Lannert Judit a 2023-as elemzésében.
Visszatérve életpályájára: 2008-ban kollégáival közösen megalapította a T-Tudok Oktatáskutató Központot, amely a hazai oktatáskutatási szféra egyik meghatározó műhelyévé vált. Ugyanebben az időszakban a TÁRKI-TUDOK Zrt. vezérigazgatójaként is tevékenykedett 2008 és 2012 között, majd 2012-től 2026-ig a T-Tudok Zrt. senior kutatójaként folytatta munkáját.
A jelenlegi rendszer sok sebből vérzik
Kutatásaiban arra mutatott rá, hogy a magyar iskolarendszerben tartósan fennállnak a társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek már az alapfokú oktatásban is érvényesülnek. Elemzéseiben gyakran hangsúlyozta, hogy az oktatás nem csupán tudásátadás, hanem társadalmi mobilitási csatorna is, amelynek hatékonysága közvetlenül befolyásolja a gazdasági versenyképességet.
Miniszteri kinevezése ebből a szempontból különösen erős szakmai üzenetet hordoz: Lannert Judit nem klasszikus politikai pályáról érkezik, hanem egy olyan kutatói háttérből, amely hosszú évek empirikus elemzésére és rendszerszintű diagnózisokra épül.
A bemutatkozó interjújában, amelyet Magyar Péter leendő miniszterelnöknek adott, azt mondta: a jelenlegi magyar oktatási rendszer ezer sebből vérzik, leterheltek a tanárok, folyamatosan romlik a gyermekek teljesítménye, az iskolák „gúzsba kötve táncolnak”.
Az igazán jól működő rendszerek azok, amelyek az alulteljesítő gyermekeket is fel tudják karolni. Szemléletváltásra van szükség, az emberek most a változásra szavaztak, ezért a hátrányos helyzetű gyermekekkel is foglalkozni kell, a tanulást pedig meg kell szerettetni a gyermekekkel – tette hozzá.
Miniszteri szerepében várhatóan ez a szemlélet határozza majd meg a szakpolitikai irányokat is: az adatalapú elemzés, az egyenlőtlenségek csökkentése és az oktatás–gazdaság kapcsolatának erősítése kerülhet a középpontba.