Fontos, hogy minden gyermek a legkisebb kortól szeressen iskolába járni, az oktatási rendszer felismerje a gyermekekben rejlő tehetséget – ezzel kezdte a Lannert Judittal készült beszélgetését Magyar Péter, a Tisza-kormány leendő miniszterelnöke.
Lannert Judit végzettségét tekintve közgazdász és szociálpolitikus. 1987-90 között az Országos Közvélemény-kutató Intézetnél dolgozott, majd 2007-ig az Országos Közoktatási Intézetnél volt kutató. 2008-ban a T–Tudok Oktatáskutató Központ alapítója volt. 2008–2012 között a TÁRKI-TUDOK Zrt. vezérigazgatója volt. 2012-től 2026-ig a T-Tudok Zrt. senior kutatója.
1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika elemzője. Kutatóként tanulói továbbhaladással, az iskola és munka világa közötti átmenettel és a pályaválasztással foglalkozott.
A jelenlegi magyar oktatási rendszer ezer sebből vérzik, leterheltek a tanárok, folyamatosan romlik a gyermekek teljesítménye. Az igazán jól működő rendszerek azok, amelyek az alulteljesítő gyermekeket is fel tudja karolni – mondta Lannert Judit.
Szemléletváltásra van szükség, az emberek most a változásra szavaztak, ezért a hátrányos helyzetű gyermekkel is foglalkozni kell. A tanulást meg kell szerettetni a gyermekekkel.
Most az iskolák gúzsba kötve táncolnak
– tette hozzá.
Teljesen leszorították az oktatási rendszert, eltűntek a szakmai szempontok, és egyre nagyobb lett a bizalmatlanság a pedagógusok részéről.
A pedagógus értékelési rendszere egy elhibázott dolog – tette hozzá Lannert Judit. Volt egy jól működő kompetenciamérés, amit 2000-ben vezetett be az első Fidesz-kormány, de mára egy mérési cunami indult el az iskolákban, ezt a gyerekek már nem is vették komolyan, és ezt akarták felhasználni a pedagógusok mérésére.
A magyar oktatási rendszer a régi poroszos teljesítményorientált rendszer, de közben az idő haladt, és a 21-dik században a kritikai gondolkodásra van szükség. Fontos az adatvezérelt visszacsatolás, példaként említette, a Kréta rendszert, amiben rengeteg adat van, de nem tudjuk mire használták, ezért teljesen át kell világítani az oktatás rendszerét.
A teljesítményértékelési rendszert és a mérés cunamit is megszüntetné.
Azok a hátrányok, amiket az iskolákban látunk a gyermekek tízéves koráig alakulnak, hozzátette, hogy amit tett az előző kormány a kórházban hagyott csecsemőkkel az bűn – fogalmazott.
A gyermekek első tíz éve olyan kell legyen, ahol közösen egyengetjük a gyermekek útját
– fogalmazott Lannert Judit.
Tankötelezettség korhatárát is felül kell vizsgálni, a jelenlegi 16 évről 18 éves korra emelnék, ezt felmenő rendszerben tennék. Át kell vizsgálni az intézmény fenntartói rendszert is, ezt közösen kell kitalálni, melyik az, ami szolgálja a gyermekek, a szülők és pedagógusok érdekét is. Az önkormányzatiság fontos – tette hozzá. A Nemzeti Alaptantervről pedig egyeztetést indítanak majd el. A szabad tankönyvválasztást is visszaadnák. Ne parancsuralmi rendszer legyen, végig kell nézni, hogy mi az, amit most meg lehet változtatni. A pedagógus bérek nagyon alacsonyak, ehhez is hozzá kell nyúlni. Nincs elég gyermekpszichológus, fontos a szakképzés, a pályaorientáció, egyénre szabott tanulási utakat kell kialakítani. Fontos természettudományos műveltség mellett a társadalom tudományos műveltség is. A mindennapos testnevelés nem az egészséges életmódra nevelte a gyermekeket, a heti öt testnevelés óra feltételei sok helyen nem voltak adottak. Az iskolai étkezést is át kell szervezni – emelte ki Magyar Péter a Lannert Judittal készült interjúban.
A felsőoktatás kapcsán elhangzott, hogy itt is sok probléma van, arra van szükség hogy versenyképes tudást adjanak az egyetemeink. A felsőoktatás nem csak Magyarországon küzd finanszírozási problémákkal, a KEKVA-modellt is felül kell vizsgálni. A magyar egyetemeken a lemorzsolódási arányok az egyik legmagasabb Európában. Az Erasmus+és a Horizont programok segítségével vissza kell kerülünk a nemzetközi szférába.