Érdemi fordulatot hozott a hazai közétkeztetésben a tavaly februárban módosított rendelet, ami mintegy 1,2 millió bölcsődés, óvodás és iskolás gyermek napi étkezését érinti.
A Magyar Közétkeztetők Szövetsége tapasztalatai alapján az új szabályozás egyszerre célozza az egészségvédelmet és a fenntarthatóságot, miközben már rövid távon is mérhető változásokat hozott – írja az Index.
A jogszabály egyik legjelentősebb eleme az allergének szigorúbb kezelése: a földimogyoró, a diófélék és a szezámmag teljes kivezetése több tucat terméket érint.
Az intézkedés célja a keresztszennyeződés minimalizálása, ami érdemben növeli az étkeztetés biztonságát az ételallergiával élő gyermekek számára.
Emellett a rendelet a sóbevitel radikális csökkentését is előírja: 2028-ig 50–57 százalékkal mérséklődhet a megengedett maximum, összhangban a Egészségügyi Világszervezet ajánlásaival.
A szakmai szervezet szerint ugyanakkor a célok csak akkor teljesíthetők, ha az élelmiszeripar – különösen a pék- és húsipar – is alkalmazkodik az alacsonyabb sótartalmú termékek irányába.
A változások másik hangsúlyos eleme a menzák működésének átalakítása. Az önkiszolgáló rendszerek és az egyre több helyen bevezetett A–B menüválasztás növeli a rugalmasságot: a diákok és szüleik előre kiválaszthatják az ételeket, ami nemcsak a fogyasztói elégedettséget javítja, hanem mérhetően csökkenti az ételhulladékot is.
A miskolci adatok szerint az ilyen rendszerben működő intézményekben közel 15 százalékkal kevesebb élelmiszer kerül a kukába, miközben az étkezők száma is emelkedett.
Szintén pozitív fejlemény a vitaminpultok megjelenése, amelyek a friss zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek fogyasztását ösztönzik. Az első tapasztalatok szerint ezek bevezetése mintegy 15 százalékkal növelte a zöldség- és gyümölcsbevitelt az érintett intézményekben.
A reformok komplex hatást fejtenek ki. Egyszerre szolgálják a gyermekek egészségesebb táplálkozását, csökkentik a pazarlást, és új működési modellt hoznak a közétkeztetésben
– mondta Feigl Edit, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének szakmai vezetője.
Ugyanakkor a hosszú távú siker kulcsa az érintett ágazatok – az egészségpolitika, az agrárium és az élelmiszeripar – összehangolt alkalmazkodása lehet.