Egyre összetettebbé válik a Simor András által felvetett zsarolási ügy, amelyben a volt jegybankelnök azt állítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank nyomást gyakorolt az Erste Bankra annak érdekében, hogy ő távozzon a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából. Az ügyben az érintett pénzintézet is megszólalt: az Erste jelezte, hogy jogilag megkérdőjelezhető bánásmódnak volt kitéve, miközben az MNB belső vizsgálatot indított az ügy tisztázására.
A történetben megnevezett Kandrács Csaba volt MNB-alelnök ugyanakkor határozottan visszautasította az állításokat, hangsúlyozva, hogy nem volt ráhatása ilyen jellegű döntésekre, és az ügyben megjelent szerinte alaptalan hírek és nyilatkozatok miatt jogi lépések lehetőségét is mérlegeli. A nyilatkozatok így egyre inkább egymásnak feszülnek, miközben a történet politikai és jogi dimenziója is erősödik.
A kulcskérdés ugyanakkor továbbra is az, hogy a zsarolásról szóló állítások bizonyíthatók-e. Maga Simor András is elismerte, hogy korábban azért nem állt elő a történettel, mert nem látta biztosítottnak a bizonyítékok meglétét. A 24.hu által megkérdezett Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy az ügy bíróság előtt is megállhat: álláspontja szerint bizonyos körülmények között közvetett bizonyítékok, tanúvallomások és a felek közötti kommunikáció mintázata is elegendő lehet egy ilyen típusú ügy megítéléséhez.
