Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az önkormányzati rendszer helyzete az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelent meg a kormány és a helyi szereplők közötti vitákban. Ebben a környezetben indult el az a konzultációsorozat, amelynek első állomásán Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a két legnagyobb önkormányzati érdekképviselet vezetőivel egyeztetett.
A miniszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány korábban mandátumot adott számára arra, hogy áttekintse az önkormányzati rendszer működését, és a változtatások lehetőségét nem kész jogszabályok, hanem széles körű párbeszéd alapján vizsgálják.
Navracsics Tibor szerint a cél nem a konfliktusok elmélyítése, hanem egy olyan megoldás megtalálása, amely az önkormányzati világ és a kormányzati döntéshozók számára egyaránt elfogadható.
A reformfolyamat egyik alapelve, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása nem érintheti a települések alapvető jogait, Magyarország településszerkezete adottság, amelyet a jövőben is alapértékként kezelnek.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, Hanusi Péter arról beszélt, hogy az önkormányzati rendszer több mint három évtized után megérett az újragondolásra. A decentralizáció és a centralizáció korábbi szakaszai egyaránt hordoznak tanulságokat, a jelenlegi helyzet pedig azt kívánja meg, hogy a működés hatékonysága és a polgárok mindennapi érdekei kerüljenek előtérbe.
A szövetség korábban egy részletes javaslatcsomagot adott át a minisztériumnak, amelyet a konzultáción részleteiben is megvitattak.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gémesi György ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2026-os év finanszírozási szempontból különösen kockázatosnak tűnik. Álláspontja szerint az önkormányzatok működési biztonsága jelenleg nem garantált, különösen a szolidaritási hozzájárulás mértéke, az iparűzési adó elvonása és az állami normatívák reálértékének csökkenése miatt. Mint fogalmazott, nem lehet tartós állapot, hogy települések százai rendkívüli támogatásra szorulnak a mindennapi működéshez.
Aláhúzta, hogy az állami normatíváknak 50 százalékban fedezniük kellene az önkormányzatokhoz rendelt feladatokat. Ma ez a megyei jogú városok számításai szerint mindössze 42 százalékot tesz ki.
Megjegyezte azt is, hogy az elmúlt tizenöt évben most először zajlott le ilyen jellegű konzultáció a Magyar Önkormányzati Szövetség bevonásával.
Gödöllő polgármestere külön hangsúlyt helyezett azokra a szabályozási változásokra, amelyek szerinte nem finanszírozási, hanem önkormányzati önrendelkezési kérdések. Példaként az építésszabályozást említette: meglátása szerint olyan jogszabályok léptek hatályba, amelyek lehetővé teszik, hogy a települési testületek megkerülésével, állami vagy piaci érdekek mentén valósuljanak meg nagy volumenű lakásfejlesztések. Ez szerinte nemcsak az önkormányzati autonómiát sérti, hanem hosszú távon a települések élhetőségét is veszélyezteti.
A MÖSZ a politikai pártokkal is konzultálni fog saját nyolcpontos javaslatcsomagjáról, valamint arról, hogy mi legyen a magyar önkormányzati rendszer jövője.
A sajtótájékoztatón feltett kérdésekre válaszolva Navracsics Tibor három kulcsterületet jelölt meg, ahol érdemi változások jöhetnek: az önkormányzatiság jogi hátterét, a finanszírozási rendszert, valamint az önkormányzati világ személyi állományát, beleértve a választott tisztségviselők és a köztisztviselők szabályozását.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy nincs olyan felvetés, amellyel ne foglalkoznának, a konzultációk során minden javaslat az asztalra kerül.
Ugyanakkor világossá tette azt is, hogy a folyamat időigényes: a konzultációk eredménye egy összefoglaló jelentésben ölthet testet, amely csak akkor válhat a kormányzati döntéshozatal alapjává, ha az érintett szereplők többsége azonosulni tud vele.
Arra a kérdésre, hogy a kormány a választások előtt nyilvánosságra hozza-e a kormány által elfogadott végső javaslatcsomagot, Navracsics Tibor egyértelmű nemleges választ adott: a választások előtt nem lesz ilyen elfogadott javaslatcsomag.
Nem tartja aggályosnak, hogy egy ilyen átfogó átalakítást csak a választások után fognak bejelenteni.
Karácsony Gergely szerint „egy 16 éve kormányzó kétharmados hatalom esetében tényleg csak az számít, hogy mit tesznek és nem az, hogy mit mondanak. A tönk szélére juttatták a magyar önkormányzati szektort. Ha el akarják hitetni, hogy jóvá akarják tenni a bűneiket, akkor cselekedjenek, mégpedig azonnal. Kezdjék azzal, hogy legalább mérséklik az önkormányzatok sarcait és ha már nem adnak nekik megfelelő támogatást, akkor legalább nem kényszerítik őket arra, hogy ők finanszírozzák a kormány választási osztogatását”.
