Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője arról tett fel írásbeli kérdést Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hogy miért tette a kormány fizetőssé a lakcímkártya kiállítását.
A DK egyik országgyűlési képviselőjelöltje hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormányhivataloknál lakcímkártya igénylése esetén az ügyfeleket arról tájékoztatják, hogy amennyiben nem igénylik, úgy nem állítanak ki számukra lakcímigazolványt, mivel digitális állampolgárként lakcímük a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében is igazolható.
Ugyanakkor, ha az állampolgár mégis kéri a lakcímkártyát, annak díja – a február 1-jétől hatályos szabályok alapján – 3700 forint + postaköltség.
A képviselő tapasztalatai szerint sokan éppen a pluszköltség miatt nem igénylik a lakcímkártyát. Ez azonban több szempontból is problémát vethet fel:
- az országgyűlési választások kampányidőszakában a jelöltállításhoz szükséges ajánlásgyűjtés során, mivel a lakcímkártyán szerepel a személyi szám, amely a választópolgárok azonosításához nélkülözhetetlen;
- a szavazatszámláló munkája során;
- a mindennapi ügyintézés során, mivel a lakcímkártya továbbra is számos élethelyzetben kötelező (például banki ügyek, segélyek, ellátások igénylése, szolgáltatások szerződéskötése, postai ügyintézés).
Ezért a következő kérdésekkel fordult a tárcavezetőhöz:
- Hogyan kívánja a kormány biztosítani, hogy a választópolgárok a kampányidőszakban és a választás napján akadálytalanul tudják igazolni személyazonosságukat és lakcímüket, amennyiben nem rendelkeznek lakcímkártyával?
- Nem tartja-e indokoltnak, hogy a lakcímigazolvány továbbra is alanyi jogon, térítésmentesen járjon az állampolgároknak, különösen figyelembe véve annak kiemelt szerepét a választójog gyakorlásában, illetve a mindennapi ügyintézés során?
- A jogszabályváltozás óta hány állampolgár igényelt lakcímigazolványt, és közülük hányan fizették meg a kiállítás díját?
A képviselő kérdésére Lantos Csaba nevében Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára válaszolt.
Az államtitkár leszögezte, hogy a kormány kiemelt céljai közé tartozik, hogy a Digitális Állampolgárság Programmal jelentősen egyszerűsítse, biztonságosabbá és kényelmesebbé tegye a közigazgatási ügyintézést, megkönnyítve ezzel a magyar emberek életét.
Ennek megfelelően az okmányok kiállítását érintő változásokkal is az volt a célunk, hogy a polgárok számára digitális formában rendelkezésre állhassanak az általuk leggyakrabban használt okmányok adatai, hozzájárulva ezzel a fizikai okmányok fokozatos kiváltásához. Az állampolgárok a lakcímigazolványon szereplő személyi azonosítójukat, természetes személyazonosító adataikat és bejelentett lakcímüket ügyintézéseik során már most is igazolhatják a digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan előállított hitelesített igazolással
– közölte.
Véleménye szerint a DK-s képviselő kérdésében azt sugalmazta, hogy a kormány a közigazgatási ügyintézés fejlesztésével az állampolgári jogokat próbálja korlátozni. Ez azonban egy teljesen alaptalan vád.
A digitális okmányok ingyenesek, és a fizikai személyazonosító igazolvány – mint a legfontosabb okmány – igénylése továbbra is díjmentes, ha az okmány lejárata miatt történik.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény pontosan, tételesen felsorolja, hogy a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímigazolvány) kiállítása, pótlása mely esetekben mentes az igazgatási szolgáltatási díjaktól.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2026. január 1. napjától hatályos, Magyar Közlönyben kihirdetett, nyilvánosan, mindenki számára elérhető rendelkezései alapján megismerhető, hogy a szavazás során a választópolgár a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kiállított hatósági igazolvánnyal igazolja személyazonosságát.
Az ajánlások ellenőrzésére vonatkozóan a szabályok világosak, továbbá az is egyértelmű, hogy a választópolgárnak a lakcímét és személyi azonosítóját a szavazás során nem kell lakcímigazolvánnyal igazolnia. Tehát hangsúlyozom: a jövő évi választáson már nem kell lakcímkártya
– szögezte le.
Emellett arról is tájékoztatta a képviselőt, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) egy kormány működésétől független, autonóm államigazgatási szerv, amelyet a választások előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó központi feladatok ellátására hozott létre a jogalkotó.
Az NVI gyakorlatát ennek megfelelően minden esetben a hatályos magyar jogszabályokkal összhangban alakítja ki, a választások előkészítése és lebonyolítása során ezeknek megfelelően jár el. A jövő évi országgyűlési választásokkal kapcsolatban az államtitkár szerint nem érdemes következtetéseket levonni az idei évre vonatkozó egyéb választási NVI segédletekből, kézikönyvekből, hiszen a választás előtt az NVI minden bizonnyal ki fogja majd adni a hatályos joganyagot lefedő, aktuális kézikönyvet.
