Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A ragadós száj- és körömfájás vírusának hosszú évtizedek utáni újbóli megjelenése komoly kihívások elé állítja Magyarországot és Szlovákiát is. Cikkünkben összefoglalunk mindent, amit a járvány terjedéséről tudni érdemes.
Mi is ez a vírus?
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (lásd szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti.
A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken.
A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy a ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár.
A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így amennyiben egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összeset le kell vágni.
Hogyan kezdődött az egész?
Március elején a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcson található szarvasmarha-telepen azonosították a ragadós száj- és körömfájás vírusát, amely több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon.
A fertőzés megfékezése érdekében a teljes állományt leölték, a telepet bezárták, és szigorú járványügyi intézkedéseket vezettek be a környéken.
A fertőzés következtében a Bácsai Agrár Zrt. csoportos létszámleépítést jelentett be, amely 46 dolgozót érintett, ez a vállalat alkalmazottainak körülbelül felét teszi ki.
A vírus terjedésének megakadályozása érdekében a hatóságok fertőtlenítőállomásokat állítottak fel több határátkelőnél, beleértve Rajkát és Röszkét is. Ezek az intézkedések jelentős torlódásokat és közlekedési káoszt okoztak az érintett átkelőkön.
Hol tartunk most?
Vasárnaptól a Nébih újabb intézkedéseket hozott, a többi között az ország teljes területén tilos a betegségre fogékony fajokat bemutató vásár és kiállítás szervezése. A korlátozás alá eső terület esetében érvényes, hogy azokba fogékony állatokat tilos beszállítani, valamint az állatokat kivinni onnan – céltól függetlenül – Magyarországon kívülre.
Győr-Moson-Sopron vármegyében több mint 3 ezer haszonállat tetemét szállítják folyamatosan teherautók a magyar-osztrák határhoz közeli Csemeztanya és Irénpuszta községek közötti állami tulajdonú területre, ahol eltemetik őket.
Levágásukat azt követően rendelték el, hogy egy levéli gazdaságban több szarvasmarha ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőződött meg.
Akár tíz napig is eltarthat, amíg a telepen lévő összes állatot leölik.
A kormány eközben már intézkedett a veszteségek mérsékléséről és bejelentette, hogy a fertőzés által érintett agrárvállalkozások a Bérgarancia Alapból is részesülhetnek forrásban.
Mi a helyzet a szomszédban?
Március közepén Szlovákia déli részén, a dunaszerdahelyi és komáromi járásokban található három település szarvasmarha-tenyészeteiben is megerősítették a száj- és körömfájás vírus jelenlétét. Válaszul a szlovák kormány országos szintű rendkívüli helyzetet hirdetett ki, és szigorú intézkedéseket vezetett be a betegség terjedésének megakadályozása érdekében.
A szlovák hatóságok fokozott határellenőrzéseket vezettek be a magyar határ mentén, különösen Rajkánál, Komáromnál és Medvénél, hogy megakadályozzák a vírus további terjedését. Az ellenőrzések során a Szlovák Állami Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatósággal együttműködve jártak el.
Robert Fico szlovák miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze a helyzet kezelésére, és hangsúlyozta, hogy a vírus valószínűleg a levegő útján terjedt át Magyarországról Szlovákiába. A kormányfő támogatásáról biztosította a mezőgazdasági minisztérium és az állatorvosok által hozott intézkedéseket, beleértve a veszélyeztetett állományok felszámolását is.
Honnan jöhetett a vírus?
Rusvai Miklós virológus úgy nyilatkozott, hogy a Kisbajcson fellelt vírus Pakisztánból származhat. Süth Miklós, az Állatorvos-tudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese az Inforádiónak megerősítette ezt az információt, kiemelve, hogy a legnagyobb rokonságot azzal a törzzsel mutatja a kisbajcsi vírus, amit közel egy évtizeddel ezelőtt Pakisztánban már azonosítottak. Ám annak még nem tudtak a nyomára bukkanni, hogy miként kerülhetett sok évvel később Kisbajcsra.
Skóciát letarolta a vírus az ezredforduló környékén
A 2001-es száj- és körömfájás járvány az Egyesült Királyságban, különösen Skóciában súlyos következményekkel járt az állattenyésztésre és a vidéki gazdaságra nézve.
A járvány 2001 februárjában kezdődött Angliában, majd gyorsan átterjedt Skóciára is.
A járvány következtében Skóciában több százezer állatot kellett leölni, ami hatalmas anyagi terhet rótt a gazdákra és az állattenyésztési ágazatra.
A 2001-es járvány tapasztalatai alapján Skócia és az Egyesült Királyság egész területén szigorították az állategészségügyi előírásokat.
Több mint 50 év után jelent meg újra a rettegett kór
A ragadós száj- és körömfájás Magyarországon a szocializmus időszakában jelentős járványokat okozott.
Az 1960-as években Magyarország több alkalommal is szembesült az RSzKF kitörésével. 1965 elején Heves megyében is jelentettek fertőzéseket, amelyeket az 1968-1969 fordulóján terjedő betegséghullám követett.
Az utolsó nagyobb járvány 1973-ban tört ki, amely több hónapon keresztül tartott és jelentős pusztítást végzett az állatállományban.
A járvány során számos sertés- és marhatelepet érintett a fertőzés, és szigorú karanténintézkedéseket vezettek be.
A fertőzött területeken teljes zárlatot rendeltek el, amely érintette az állattartó telepeket és a magángazdaságokat is. Az állattartók hetekig, néha akár egy hónapig is karanténban voltak, és az iskolákat is bezárták a járvány idején.
Az 1970-es években Magyarországon a védekezés még elsősorban a vakcinázásra épült, mivel az ország fertőzöttnek minősült, és rendszeres oltásokkal próbálták megfékezni a betegséget. Ez eltér a jelenlegi stratégiától, amely a mentesítésre és az igazgatási szabályokra épül, célja pedig a mentesség minél előbbi visszaállítása.
