BUX 139125.27 -0,13 %
OTP 45250 -0,11 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Sokkoló kutatás: nem a fiatalok függtek rá teljesen az internetre

Az NMHH friss kutatása szerint bár az internet a baby boomereket érte el a legkisebb arányban, mégis ők töltötték a legtöbb időt a platformon.

2024. augusztus 14. szerda, 20:25

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Több időt töltenek az interneten a baby boomerek, mint a Z generáció tagjai – ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzéséből, amely az egyes generációk médiafogyasztási szokásait vetette össze a 2024 első negyedévében készült felmérések alapján.

Az elemzés négy korosztályba csoportosította a hazai felnőtt népességet: a baby boomerekhez az 1964-ig, az X generációhoz az 1965-1979 között, az Y generációhoz az 1980-1994 között, a Z generációhoz pedig az 1995-2006 között születetteket sorolta.

A kutatás elsősorban azt vizsgálta, hogy az adott korcsoportok mekkora arányát érték el az egyes médiaplatformok, valamint, hogy az elért közönség mennyi időt töltött ezek fogyasztásával.

A rádió az elemzett negyedévben egy nap átlagosan 5,4 millió embert ért el. A legnagyobb arányban a baby boomerek hallgattak rádiót, a fiatalabb generációk felé haladva pedig a korcsoportok egyre kisebb hányadát volt képes megszólítani a platform, ugyanakkor a Z generáció tagjai több időt töltöttek rádióhallgatással, mint az Y generáció.

A vizsgált időszakban televíziót napi szinten átlagosan hatmillió ember nézett az országban, de mind az elérés, mind a televíziónézéssel töltött idő tekintetében kijelenthető, hogy a fiatalabb generációkat egyre kevésbé tudja megszólítani a tévé.

A legtöbb időt a baby boomerek töltötték a képernyők előtt, náluk nem volt számottevő különbség a hétköznapi és hétvégi televíziófogyasztás között sem, hétvégente csupán 14 perccel tévéztek többet. Ezzel szemben az X generáció hétvégente 91 perccel, vagyis 24 százalékkal töltött több időt tévénézéssel, mint hétköznap. Az Y generációnál ez a növekedés 21,2, míg a Z generációnál már csak 11,7 százalék volt, ami azt jelzi, hogy a legfiatalabbak akkor sem tévéznek sokkal többet, ha a pihenőnapjuk ezt lehetővé teszi.

A médiahatóság vizsgálata alapján a fiatalabbakat különösen nehezen érték el a televíziós hírcsatornák, vagyis azok az adók, amelyeknek a fő profilja a tájékoztatás, hírközlés.

Bár az internet a baby boomereket érte el a legkisebb arányban, ők töltötték a legtöbb időt a platformon. Az internetes hírportálokat is a legidősebb generáció látogatta a legkisebb arányban, ugyanakkor ők voltak a leginkább rendszeres fogyasztói ezeknek és ők töltötték a legtöbb időt is a böngészésükkel. A fiatalabbakat ugyan nagyobb arányban érték el az online híroldalak, de alacsonyabb volt közöttük a rendszeres látogatók aránya.

A teljes népesség átlagosan 14 percet töltött ezen portálok olvasásával, de megfigyelhető, hogy minél fiatalabb egy generáció, annál kevesebb időt szánt erre: a baby boomerek átlagosan napi 21 percig böngészték a hírportálokat, míg a Z generáció tagjai csupán napi hat percig.

A felmérés eredményei alapján jelentős generációs különbségek figyelhetők meg a médiafogyasztás terén: az idősebb generációk a hagyományos médiát, míg a fiatalabbak inkább az újmédiát és az online teret részesítik előnyben.

Mit lájkol a gyerek? – NMHH-s útmutató a szülőknek
A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért az NMHH kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet