A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Irán GDP-je 2010 óta közel
50 százalékkal csökkent, százalékkal csökkent, a 2024-es infláció mértékét
pedig csak becsülni lehet, a számok 40 és 100 százalék között mozognak. Az Iráni
Statisztikai Hivatal szerint pedig folyamatos az elszegényedés, és a magasabban
képzett munkaerő már egyértelműen a kivándorlásban, a külföldi munkavállalásban
látja jövőjét. Aggasztó, hogy leginkább az orvosok, az ápolók, informatikusok
és a mérnökök gondolkodnak így.
Vízhiány, infláció, tüntetések – ezek jellemzik most az
iráni gazdaságot és társadalmat. A gázai háború pedig egyértelműen sokat
ártott, meglepő módon, talán legjobban Iránnak, bár Jemen is követi a sorban,
utóbbi országot feltehetően a huszik Vörös-tengeri támadásai fogják
leparkoltatni.
Háború nélkül is
rossz a helyzet
A Közel-Kelet szakértő az Economx megkeresésére elmondta: az
iráni gazdaság a háborús konfliktus nélkül is igen rossz helyzetben van, a 2022
szeptemberében kezdődő tüntetéseknek is részben ez az oka.
Csicsmann László, egyetemi tanár szerint a szankciók 1979
óta fennállnak, az iráni legfőbb vezető szerint sikerült egy úgynevezett
rezisztens gazdaságot kiépíteni, amely ellenáll a szankcióknak. (Ali Hámenei Irán legmagasabb rangú vallási
és politikai személyisége, aki vallási vezető és egyúttal a fegyveres erők
főparancsnoka is, s gyakorlatilag ellenőrzést gyakorol mind a törvényhozó, mind
a végrehajtó, mind a bírói hatalomra, megbízatása élethosszig szól – a szerk.)
A szakértő szerint ez viszont csak részben igaz, mert a szankciók súlyosbítják a strukturális reformokat igénylő helyzetet.
A 2015-ös
nukleáris megállapodást követően robbanásszerű növekedést láthattunk az iráni
gazdaságban, majd ahogy ez összeomlott, 2018-ban így újabb visszaesés
következett be.
Kína veszi az iráni
olajat
Irán a széleskörű szankciós rendszer ellenére is jelentős
mennyiségű olajat képes exportálni, leginkább ez segít a gazdasági nehézségek
enyhítésében.
Ennek legnagyobb felvásárlója jelenleg Kína, egyes adatok szerint
a kínai olajimport öt százalékát adja Irán. A 2024-es év első három hónapjában
1,56 millió barel olajat értékesített Irán, elsősorban Kínának.
Egyre kifinomultabb
az iráni olajcsempészet
Az Economx számos alkalommal foglalkozott azzal, hogy az iráni
olajcsempészet egyre kifinomultabb. Az országban a Nemzeti Iráni Olajtársaság,
egy állami monopólium működteti a kőolajjal kapcsolatos ügyeket. Irán fő
vásárlója Kína.
Az üzlet kisebb finomítókon keresztül bonyolódik le, melyek az
iráni kínálat 95 százalékát felszippantják. A finomítói kapacitások túlkínálata
arra készteti ezeket a vállalatokat, hogy a legköltséghatékonyabb nyersolajra
vadásszanak.
Márpedig az iráni kőolaj a világpiaci referenciaárhoz képest 10-12 százalékkal olcsóbb, amikor a kínai kikötőkbe szállítják. Ráadásul a finomítók nem amerikai dollárban, hanem kínai jüanban bonyolítják a tranzakciókat, ami védi őket a szankcióktól.
Irán fontos geopolitikai szempontból
Csicsmann László szerint az infláció februárban 40 százalékos
volt, ez akár további tüntetéseket képes majd kiváltani (fontos megjegyezni,
hogy az iráni gazdasági év az nem a nyugati naptári évet követi, hanem az iráni
újévhez, a nóruzhoz kapcsolódik és így március 21-én zárul).
Irán 2023-ban csatlakozott a Sanghaji Együttműködési
Szervezethez, 2024-ben a BRICS-hez.
Irán célja, hogy a nem dolláralapú elszámolással kikerülje a nyugati szankciókat, hogy élénkítse a gazdasági tevékenységét ezen államokkal.
Jelenleg újabb szankciók elfogadása van folyamatban, ezek
többnyire az IRGC-t (az Iszlám Forradalom
Gárdájának Hadtestje – a szerk.), bizonyos személyeket, és a fegyveres
erőkhöz köthető vállalatokat fogja hátrányosan érinteni, és ilyen értelemben
biztosan lesz gazdasági hatása.
Irán fontos geopolitikai szempontból. A Csabahár-i kikötő
indiai támogatással épül, ugyanakkor Kínával Irán 2021-ben 25 évre szóló megállapodást
kötött, amely az Övezet és Út Kezdeményezéshez köthető újabb projekteket is
magában foglal.
2024-re 3-4 százalékos gazdasági növekedést várnak az
elemzők, elsősorban az olajipar növekedésére alapozva. Az elmúlt évek romló
gazdasági tendenciái ellenére a fegyveres erők, és az azokhoz tartozó
alapítványok támogatása fennmaradt, és a jelenlegi helyzetet figyelembe véve
pedig inkább növekedni fog, mint csökkenni – valószínűsítette végezetül a
Közel-Kelet szakértő.
